Előbb Bécs, utána Pest?

1848. március 13-a, Bécs. A nyugalomhoz szokott bécsi polgárok egy felbolydult város képét láthatták maguk előtt,alatt vagy mellett – kinek mi jutott aznapra. A várost elérte a forradalom szele, igen, azt a várost, ahol alig több mint 30 éve még arról tárgyaltak a legjelesebb nemzetközi politikusok, hogy miként lehetne felállítani egy olyan szövetségi rendszert, ami elejét veszi mindenféle rebelliónak.

Az 1848-as év a forradalmak éveként vonult be a történelemkönyvek lapjaira. Ebben az évben zajlott ugyanis a „népek tavasza”. Ez utóbbi elnevezést kapta az a forradalmi hullám, amely 1848. február 22-én indult Párizsból és végigsöpörve Európán, elérte hazánkat is, de ma még nem a hazai eseményre fókuszálunk, hanem kicsit nyugatabbra állnánk meg, Bécs városánál, ahol március 13-án tört ki a szabadságharc.

Ahhoz, hogy az események végül 13-án egy forradalomban csúcsosodjanak ki, igen sok dologra volt szükség. Kellett egy minden szempontból negatív 1847-es év, aminek következtében kevés volt a termés, kiürülőben volt az államkincstár és egyre csak nőtt a munkanélküliek száma. Ez jellemezte ekkor a Habsburg Birodalom szinte minden részét, de legdrasztikusabban Bécs városában jelentkezett. Ezek miatt kerülhetett sor számos éhséglázadásra és rablásra is. Az elégedetlenkedők száma pedig megállíthatatlanul növekedett, és ehhez a tömeghez csatlakoztak a gyárosok, illetve az egyetemi hallgatók is. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy ekkorra érte el Bécset a párizsi forradalom szele, valamint híre kelt Kossuth Lajos Pozsonyban elmondott beszédének is (március 3.), amely németre való lefordítását követően hamar feltüzelte a lakosságot. Kossuth ugyanis alkotmányt követelt a Habsburg Birodalom összes lakosa számára, tehát a magyarok és az osztrákok részére is egyaránt.

bécs1

Utcai harc az első bécsi forradalom idején, 1848. március 13.

De akkor essen szó végre a március 13-i eseményekről. A Kossuth gyújtó hangulatú beszéde által feltüzelt tömeg a Landhasunál, (a tartományi gyűlés helyszínénél) kezdte meg az akcióját, mely során a rendszer jelképéül szolgáló Metternich kancellár menesztését, illetve számos polgári reformot követeltek. A kormány azonban erőszakkal lépett fel a tüntetőkkel szemben, így végül véres harcokba torkollott a békésnek indult demonstráció.

Az utcai összecsapások megrettentették a vezetőket, ők maguk is el akarták kerülni a vérontást. Metternich végül emiatt, valamint belső ellenfeleinek a nyomására lemondásra kényszerült. V. Ferdinánd, a császár pedig megegyezett a tüntetőkkel és egy olyan felelős kormányt nevezett ki Kolowrat vezetésével, mely megkezdte a nép követeléseit valóra váltani, példáulfelállították a diákság kívánalmára az Akadémiai Légiót. Később így került aláírásra a jobbágyi szolgáltatásokat eltörlő törvény, valamint megszületett áprilisban a birodalomra kiterjedő alkotmány is.

Külön kiemelendő, hogy a forradalom a magyar liberális ellenzék szempontjából a lehető legjobbkor következett be. A reformok gátjai addig a „szövetséges” Bécsbe menekültek a reformellenzék erői elől, de ez a helyzet egy csapásra megváltozott. Ezért is tudta Kossuth elfogadtatni másnap az addig blokkolt felirati javaslatát.

Azonban a császári fővárosban a későbbiekben sem hagyott alább a forradalmi láz. Amikor a bécsi lakosság úgy érezte, hogy a kicsikart reformok, eredmények veszélybe kerültek a császári udvar, és annak tanácsosai mesterkedései miatt, ők készek voltak újra fegyvert fogni a reformok védelmében. Ez a virtus az, aminek köszönhetően először májusban, majd októberben is újabb bécsi lázadásokra került sor.

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email
Friss hírek

Legfrissebb híreink

Egyéb kategória

Fókuszban a közösség – Udvar 2022

Udvar. Mindenkinek kicsit mást jelent. Az új tagoknak kalandot, a régieknek szép emlékeket. Ezekből az idei rendezvényen sem volt hiány. Vendéglátónk Sárközi István volt, régi barátunk, aki szokásához híven nagy szeretettel várt minket. Az Udvar a PROKON Egyesület szervezésében épülő csapatszellemet, jó társaságot és életre szóló élményeket hozott a résztvevők életébe.

Elolvasom >
Belföld

Lesz-e jobboldali ellenzéke a Fidesznek?

A választásokhoz közeledve beindult a kampányidőszak is, melyben a rengeteg kormánypárti és baloldali plakát mellett a választó már szembe találhatja magát a Mi Hazánk arcaival is. Bár a 2018 után alakult, jobboldalra sorolt párt támogatottsága a két előbbi politikai erőhöz képest alig mérhető, az országgyűlésbe való bejutás esetén mégis fajsúlyos szereppel bírhat.

Elolvasom >
Belföld

A hét nyertese és vesztese

A hét vesztesét a magyar baloldalról választottuk, az MSZP lett az. A hazai sajtó már tavaly is a szocialista képviselők „ledarálásával” volt tele, idén pedig

Elolvasom >