Európai Szuperliga – Egy füstbement terv

Európai Szuperliga néven új futballbajnokságot indított volna tizenkét európai futballcsapat. Azonban már csírájában el lett fojtva a projekt.

Európai Szuperliga (ESL) néven új futballbajnokságot indított volna tizenkét európai futballcsapat, azonban az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) és a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) fenyegető szankcióinak és a futballszurkolók felháborodásának köszönhetően még csírájában el lett fojtva a projekt.

Már vasárnap lehetett érezni, hogy valami van a levegőben, ugyanis az UEFA aznap kiadott közleményében elítélte az új bajnokság létrehozására irányuló lépéseket. A hivatalos bejelentés hétfő reggel érkezett: tizenkét európai futballklub még idén augusztusban el szeretné indítani saját, különálló bajnokságát, vagyis az Európai Szuperligát.

A Szuperliga alapító csapatai között hat angol – Chelsea, Manchester City, Manchester United, Tottenham Hotspur, Arsenal, Liverpool, – három olasz – Juventus, AC Milan, Internazionale – és három spanyol – FC Barcelona, Real Madrid, Atlético Madrid – volt.

A közvetítési jogokat egy sport streaming szolgáltatás, a DAZN kapta, az anyagi támogatást pedig egy amerikai bank, a JPMorgan Chase biztosította volna. A liga első elnöke Florentino Pérez, a Real Madrid klubelnöke lett.

Ilyen lett volna a Szuperliga felépítése

Az eredeti tervek szerint a ligához összesen húsz csapat tartozott volna, ebből tizenöt állandó és ötöt pedig mindig az előző szezonban elért hazai teljesítményük alapján válogatták volna be. A mérkőzéseket hét közben tartották volna, hogy a csapatok  hétvégén résztvehessenek a nemzeti bajnokságokban is.

Az elképzelés szerint a résztvevő csapatokat első körben két tízfős csoportba osztanák, ahol mindenki játszana mindenkivel, hazai és vendég pályán egyaránt. Az első három helyezett mindkét csoportból bejutna a legjobb nyolc közé, majd hozzájuk csatlakozna két csapat, akik a negyedik-ötödik helyért folytatott párharcból kerülnének ki. Ezután kezdődne a nyolcas mezőny a kieséses része, amely után a megszokott kétmeccses párharcokban folyna a bajnokság, egészen a fináléig.

Miért van rá szükség?

A résztvevők az új versenysorozatban sokkal többet profitáltak volna, mint a Bajnokok Ligájában, ráadásul a koronavírusnak köszönhetően a mérkőzések már jó ideje zártkapusak, a televíziós társaságok is kevesebb forrással rendelkeznek, így a meccsekből folyó bevétel jelentős részétől elesnek a klubok. Az ESL közleménye szerint az első időszakban tízmilliárd eurót kapott volna alanyi jogon minden klub, valamint ezen felül az alapító egyesületek egyszeri három és fél milliárd eurós hozzájárulást kaptak volna az új ligától.

„Azzal, hogy a Szuperliga összegyűjti a világ legjobb klubjait és játékosait, hogy egymás ellen játsszanak egy egész idényen át, a sorozat az európai labdarúgás egy új fejezetére nyit kaput: világszínvonalú versenyfutás, létesítmények és növekvő anyagi támogatás a futballpiramis teljes széltében” – idézi a klubok közleménye az egyik alelnököt, a manchesteri Joel Glazert.

A FIFA és az UEFA ellentámadásba lendült

Az UEFA és a FIFA legfőbb problémája az volt, hogy az új sorozat megalakulásával elveszítené a legtöbb magas presztízsű csapatát, aminek köszönhetően a saját versenysorozatai elvesztenék érdekeltségüknek egy jelentős hányadát. A két szervezet határozott fellépést tervezett minden jogi és sportszakmai eszközzel azok ellen, akik részt vesznek a Szuperligában:

„A FIFA és a hat konföderáció korábban bejelentette, az érintett klubokat eltiltják bármilyen hazai, európai vagy világméretű versenyen való részvételtől, játékosaiktól megtagadják a nemzeti csapatokban való szereplést” – áll az UEFA közleményében.

Az új futballbajnokság létrehozásának ötletére válaszul a Bajnokok Ligáját tervezik megújítani. 2024-től úgy tervez az UEFA, hogy harminckettőről harminchatra emelik a résztvevők számát, a négycsapatos csoportok helyett pedig egy nagy tabella lesz. Minden klub a jelenlegi hat helyett összesen tíz meccset játszhatna különböző ellenfelekkel. Ezután az első nyolc továbbjutna a nyolcaddöntőbe, majd a kilencediktől a huszonnegyedik helyezetig a résztvevők egy újabb meccset játszanának, hogy bekerüljenek a legjobb tizenhatba.

Mit szólt ehhez a nagypolitika?

Az új projekt tervét érte kritika jobbról és balról is. Boris Johnson így nyilatkozott:

„Nem hiszem, hogy ez jó lenne a szurkolóknak és a brit futball egészének. Nem tetszik ez a projekt, konzultálni fogunk arról, hogy mit tehetünk.”

A brit miniszterelnök hozzátette: kormánya mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megakadályozza a Szuperliga elindítását.

Kritikával illette a Szuperligát még Emmanuel Macron francia elnök, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Mario Draghi olasz kormányfő és Margaritisz Szkinasz, az Európai Bizottság egyik alelnöke is.

Az MTI cikke szerint Orbán Viktor így nyilatkozott az ESL létrehozásáról:

„Magyarország meggyőződése, hogy a világ legnagyszerűbb játékának szépségét és emelkedettségét éppen az adja, hogy ez a sportág mindenkié, és nem sajátíthatják ki maguk számára a leggazdagabbak”.

A „füstbement terv”

A szankciókkal való fenyegetés, a futballrajongók felháborodásának nyomására kedd éjszaka több alapítótagnak megtört a lojalitása a Szuperliga felé. A Manchester City indította el a dominót: a kilépését követően távozott az összes többi angol csapat, így úszott a klubok fele.

Szerda délutánra az Atlético Madrid és két olasz csapat; az Internazionale és az AC Milan is visszalépett. A Juventus is elbizonytalanodott, így a tizenöt csapatból már csak két hivatalos tagja maradt a Szuperligának, az FC Barcelona és a Real Madrid. A mindenki számára nyilvánvaló kudarc ellenére az elnök, Florentino Pérez szerint az ESL nem oszlott fel, csupán készenléti állapotban van.

A Szuperliga terve befürdött, de egy valamit mégis elért: komoly nyomást helyezett az UEFA-ra, hogy – az európai futball tradícióit, a hagyományait és az értékrendjét megtartva –, pénzügyileg és a sport élvezhetőségének szempontjából is változtasson működési módján.

Kép forrása: barcauniversal.com

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Friss hírek

Legfrissebb híreink

Quo vadis? - Történelemi rovat

Száz éve jött létre a kisantant

Ma száz éve Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia szövetségre lepésével létrejött egy regionális politikai-katonai szövetség, az úgynevezett kisantant. A hazánk megcsonkításából hasznot húzó államok így próbálták megtartani a stabilitásukat a térségben, gátat vetni a Habsburg-restaurációnak, valamint bármilyen magyar revizionista törekvésnek.

Elolvasom >
Egyéb kategória

A hét nyertese és vesztese

A hét nyertese Orbán Viktor, ugyanis elérte, hogy négymillió magyar ember beoltassa magát, a vesztes pedig a magyar baloldal, aki belebukott az oltásellenes kampányba.

Elolvasom >
Winner/Loser

A hét nyertese/ vesztese

A hét nyertese Annalena Baerbock A hét nyertesét Németországban kell keresnünk, aki nem más, mint Annalena Baerbock, a Zöldek egyik pártelnöke, ugyanis a párt kancellárjelöltjévé

Elolvasom >