„Ez a mocsok flekkenváros nem fogad be akárkit”

Irodalomról, a Látóról és hovatartozásról szólt a 27. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár kerekasztal-beszélgetése.

„Marosvásárhely az irodalom bölcső-városa”

– ezt a címet adták a 27. alkalommal megrendezett Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár irodalmi estjének, amelyre pénteken került sor a Nemzeti Színház előadótermében, szűk közönség jelenlétében. A rendezvényen olyan neves írók, költők voltak meghívottak, mint Markó Béla, Láng Zsolt, Kovács András Ferenc, Szabó Róbert Csaba, Káli István, Király Kinga Júlia, Vida Gábor és Demény Péter, akik mind kapcsolódnak valahogyan a város életéhez, főként az irodalmi művelődéséhez.

Az esemény moderátora, Mészáros Sándor egy idézettel nyitotta meg az első gondolatmenetet, amely Mészai Miklós tollából származik. „Mitől messze doamna?”(asszonyom) – tette fel a kérdést Mészáros Sándor arra utalva, hogy hol is van a világ közepe, merre van az irodalmi centrum és mit jelent ez az írók, költők számára, hogyan hat ez munkásságukra? E kérdés kapcsán a résztvevők sorra felelevenítették a városhoz kapcsolódó szép vagy éppen kevésbé szép emlékeiket, hiszen habár csak Káli István tősgyökeres marosvásárhelyi – azaz nem jöttment, ahogy az este során Vida Gábor viccesen fogalmazott –, valamiért mind e mellett a város mellett tették le voksaikat életük valamely szakaszában.

„Nem lettem rögtön marosvásárhelyivé” – mesélte Markó Béla, aki szerint marosvásárhelyinek lenni azt is jelenti, hogy onnan szemléljük a glóbuszt, egy sajátos optikát rendelünk hozzá. Úgy gondolja, Vásárhely irodalmi centrumnak nevezhető, de ehhez a Látó irodalmi folyóirat is nagy mértékben hozzájárult. Láng Zsolt szerint, ha nincs a Látó – amelyben a jelenlévők valamilyen módon mind közreműködtek –, ez a város sokkal periférikusabb hely volna. Ehhez az 1989 utáni szellemi kiteljesedés is hozzájárult a József Attila-díjas magyar prózaíró szerint.

Azóta lehet vitatkozni, de legfőképpen álmodozni, Marosvásárhely pedig bekerült a magyar irodalom vérkeringésébe.

Ugyanakkor szó esett arról is, hogy a város életébe némiképp nehéz bekapcsolódni, főként újonnan érkezettként. „Ez a mocsok flekkenváros nem fogad be akárkit” – humorizált Káli István, aki ezt a város történelmi múltjával magyarázta és azzal, hogy az 1800-as években alkotmány szabályozta, ki lehet polgára a településnek. Hasonlóképp van ez az írói vagy költői pályai elindításában az irodalmi diskurzus alapján, amelyben hátrányt jelenthet az is, ha valakinek nem sikerül hírnévre szert tennie, hiszen előfordulhat, hogy egy tehetséges művészt nem ismernek fel a maga korában, csak évekkel később válik elismertté.

Tárgyát képezte a beszélgetésnek továbbá a Látó, havonta megjelenő szépirodalmi folyóirat, amelynek többen is főszerkesztői, szerkesztői voltak az idők során a meghívott művészek közül. A Látó 1989 után indult az Igaz Szó folytatásaként, és abban, hogy máig meghatározó elemét képezi az irodalmi életnek, egyöntetűen egyetértettek. Sőt, a város közösségi életének is szerves részét képezi.

„Bárhol élünk, ugyanahhoz az irodalomhoz teszünk hozzá, de nem ugyanúgy. Nem mindegy, hogy honnan merítkezünk”

– mutatott rá Markó Béla arra, hogy mennyire fontos az ihlető és irodalomnak otthont adó helyszín.

Borítókép: A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár Hivatalos Oldala/Szigeti Szenner Szilárd

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Friss hírek

Legfrissebb híreink

Vélemény

Csubela Ferenc: Egy elfeledett lázadó története

A 90-es évek vajdasági magyarságának jelentős képviselője, Csubela Ferenc az utókor számára szinte alig ismert. Neki állít méltó emléket A rebellis Csubela Ferenc című, nemrégiben kiadásra került könyv, mely igyekszik a köztudatban „szinte kikopott” személynek több szemszögből is bemutatni életét.

Elolvasom >
LMBTQ genderaktivista mesét olvas gyerekeknek
Belföld

“Stoptáblát kell mutatni a genderőrületnek!”

Mint ismert, az Országgyűlés a november 30-i ülésén döntött a gyermekvédelmi népszavazás elrendeléséről, a referendumot pedig a köztársasági elnök fogja majd kiírni. Az LMBTQ-lobbi ugyan még nem ivódott be szervesen a magyar társadalomba, de térnyerése folyamatos, ezt próbálja majd korlátozni a népszavazással a kormány.

Elolvasom >
Külföld

„Cancel Sport” az Olimpián?

Birkózás, ökölvívás, öttusa – három klasszikus sport, amelyek nélkül nehezen tudnánk elképzelni az ötkarikás játékokat, hiszen már az ókori Olümpiának is szerves részei voltak. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság mégis évek óta kísérletezik az évezredes tradíciók eltörlésével. Úgy tűnik ezúttal sikerrel járnak. De mi a jövő? Milyen új sportágakkal bővülhetnek az Olimpiai Játékok? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Elolvasom >
Belföld

Pilinszky 100: A magára hagyott ember oltalmazója

1921. november 27-én, 100 éve született a Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas Pilinszky János, a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. Cikkünkben az Ő életútjára és munkásságára emlékezünk meg.

Elolvasom >