A migrációs válság, mint a nemzetközi egyezkedés apropója nem újkeletű jelenség Európában. Adatai szerint 2016-ban is több, mint három és fél millió menekültnek adott átmeneti szálláshelyet Törökország. Ezáltal még ugyanabban az évben olyan követelésekkel léptek fel az Európai Unió (EU) irányába a menekültek feltartóztatásáért cserébe, mint a schengeni zónán belüli egyszerűbb mozgás a török állampolgárok számára, az EU-csatlakozási folyamat gyorsabb megindítása és hatmilliárd euró a szír menekültek helyzetének segítésére. Két évvel később, 2018-ban a török fél elégedetlenségét fejezte ki és a megegyezés felbontásával fenyegetőzött. Egyértelművé vált, hogy a migrációs nyomás egy olyan, zsarolásra alkalmas eszköz is, ami a közös érdek címe alatt követelőző pozícióba juttathatja a határos országokat.
Lukasenka visszavágott
2020 augusztusában a fehéroroszországi választásokon az 1994 óta regnáló Alekszandr Lukasenka jelentős, 79,7 százalékos győzelmet hirdetett. Az ellehetetlenített ellenzék pártján álló választási csalást sejtő emberek utcára vonulását hónapokig tartó tüntetéssorozat követte. Az EU és tagállamai erre különféle gazdasági és személyek elleni szankciókkal reagáltak. Válaszul a fehérorosz vezetés migrációs nyomás alá helyezte az unió külső határaként is funkcionáló belarusz-lengyel határvonalat.
A lengyel határőrség szerint nem kevesebb mint 33 ezer határátlépési kísérlet történt augusztus óta.
Ők maguk 4500, a lengyel hadsereg pedig 9500 fővel van jelen a határon, nyilatkozta Michał Tokarczyk, a lengyel határőrség főparancsnokságának szóvivője. Hétfő óta százasával gyűltek csoportokba a határra terelt, nagyrészt közel-keleti bevándorlókból álló menekültcsoportok, a környező területeken pedig még számos kisebb csoport tartózkodik. Az egyre hidegebb idő emberáldozatokat is követel, eddig legalább nyolcan vesztették életüket. Nemzetközi szervezetek jelentése szerint keveseknek sikerült átlépni a határt, de őket is visszatoloncolták a fehérorosz oldalra. A feszültség folyamatosan nő, a lengyelek pedig szigorú szabályok mellett tartják a helyzetet: nemzetközi szervezetek nem tevékenykedhetnek, a média nem lehet jelen a területen.
Késik az uniós válaszlépés
A fehérorosz fél azonban nem enged. A Közel-Keletről repülőjáratokkal Minszkbe, majd onnan busszal és fegyveres kísérettel a határra hurcolt embertömeget nem engedik visszalépni az országba, így sokuk a határ közeli erdőkben ragadt.
A belarusz lépés egyfajta engedményekért való zsarolásként és megtorlásként értékelhető az uniós szankciókért, és az EU magára is vette azt.
Charles Michel szolidalitásáról biztosította a lengyeleket Varsóban, és az EU Fehéroroszország mellett a migránsok szállításában részt vevő légitársaságokra is újabb szankciókat helyezett kilátásba.
A helyzet pedig fokozódik, ugyanis a határkerítést is folyamatosan igyekeznek szétvágni – amiben egyes források szerint a fehérorosz katonák is segítik őket, és az első jelentős, nemzetközi visszhangot kiváltó beszámolók is napvilágot látnak a menekültek életkörülményeiről, a velük szemben tanúsított bánásmódról. Létezik-e humánus megoldás a direkt káosszal szemben? Vagy itt az idő, hogy az EU kesztyűt húzzon, és a napokban sűrűn támadott lengyelek segítésére szólítson?
Borítókép forrása: index.hu
