A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa tavaly szeptember 11-én bejelentette, hogy újra pályázható a budapesti 92,9 MHz-es frekvencia, ugyanis nem hosszabbította meg a Klubrádió használati jogosultságát.
A baloldali szellemiségű Klubrádió frekvenciájának megvonását a baloldal a sajtószabadság leépítésének következő lépcsőfokaként értelmezte, politikusok és civil szervezetek egész sora állt ki a rádiócsatorna mellett. Az ügyben felszólalt az amerikai külügyminisztérium is, mondván, „osztja az aggályokat a magyarországi sajtószabadság visszaszorulását illetően”.
Sokak szerint a főváros és annak környékén sugárzó Klubrádió az egyik leghallgatottabb baloldali rádiócsatorna volt: az NMHH által 2020. október és december közötti időszakban készült, budapesti napi hallgatottsági felmérése során viszont nem járultak hozzá hallgatottsági adataik közzétételéhez.
Arató András, a Klubrádió elnöke és tulajdonosa azt nyilatkozta, hogy az ítélet valójában a magyarországi jogállamot tükrözi, véleménye szerint mondvacsinált okokkal hallgattatták el rádióját.
De mik azok a „mondvacsinált” indokok?
A Klubrádió adatszolgáltatási kötelezettséget mulasztott, ugyanis egy éven belül kétszer is megsértette ugyanazt a jogszabályi előírást, és ez „ismételt” jogsértésnek minősült. A jogsértéseket maga a rádió is elismerte azzal, hogy nem kért jogorvoslatot a határozatok ellen azok kiszabásakor.
Arató András, a Klubrádió elnöke és többségi tulajdonosa a büntetésről így nyilatkozott:
„A dolog olyan súlyú volt, hogy a bírság mértéke harmincezer forint volt. Nem tudom, van-e olyan médium, ami egy harmincezer forintos bírságért elmenne a bíróságra, az első megjelenés már többe kerül.”
Az ismételtség megállapítása viszont teljesen független attól, hogy korábban milyen büntetés, illetve mekkora összegű bírság lett megítélve. A törvény tehát nem ad mérlegelési lehetőséget a Médiatanács részére: ha a rádió jogsértően működött, kizárt a hosszabbítási kérelem kedvező elbírálása– írta tavaly ősszel az NMHH.
Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár az About Hungary oldalon kommentálta az ügyet. Szerinte sokan a rádió frekvenciájának felfüggesztése mögött a kormányt látják, viszont annak semmi joga és szándéka beavatkozni a piaci szereplők, a médiahatóság és a bíróság vitáiba. Karas Monika, az NMHH Médiatanácsának elnöke közleményt adott ki, amelyben azt írta, hogy hisztériakeltés zajlik a Klubrádió ügye kapcsán. Kifejtette, hogy mandátuma alatt több hasonló üggyel találkozott, és véleménye szerint nem várható el a Médiatanácstól az, hogy pozitívan diszkriminálja a Klubrádiót.
Rámutatott:
„Amennyiben a Klubrádió a törvényi kizáró okok miatt a hosszabbítást nem kérelmezte volna, abban az esetben a médiaszolgáltatási jogosultság lejártáig, tehát február 14-ig a Médiatanács le tudta volna folytatni a pályázatot, melyen a Klubrádió is eséllyel indulhatott volna.”
A hazai baloldal az ügyet a kormány nemzetközi lejáratására használta fel, sajtószabadságért kiáltozva. A frekvencia felfüggesztés viszont adminisztrációs hibáknak és a jogi következetlenségnek volt köszönhető. A Klubrádió ezután sem fog elnémulni: amíg nem szerzik vissza frekvenciájukat, az interneten folytatják tovább a rádiózást.
Kép forrása: pixabay.com
