Gazdagító lemondás

„Majd meglesz ennek a böjtje.” Amikor ehhez hasonló mondatokat hallunk, egyből nehézségekre, vagy éppenséggel valamilyen jó dolognak az „árára” gondolunk. Azonban van egy olyan böjt is, amely minden lemondás ellenére gazdagabbá, minden gyengeséggel együtt erősebbé és minden szennyünkkel együtt tisztábbá tesz. Ez az a böjt, amely nemcsak a testet, hanem a lelket is „megüresíti”, hogy legyen hely Annak, Aki áldást tud hozni ebbe az ürességbe, Aki ott is meg tud tisztítani, ahol senki más. Hiszen „nem az teszi tisztátalanná az embert, ami bemegy a száján, hanem ami kijön a szájából…” (Mt 15,11).

Mi is a böjt? Tágabb értelemben vallási vagy erkölcsi indítékból eredő önmegtagadás, az élvezetekről való lemondás, szűkebb értelemben pedig a táplálkozás korlátozása mennyiség, választék vagy egyéb szempont(ok) szerint. A böjtölés kapcsán sokan egyből az ideális alak eléréséért folytatott testi sanyargatásra, az önmegtartóztatásra, netán valamilyen kedves dologról való lemondásra gondolnak. Egy szükséges rosszat látnak a lemondásban, hogy majd az azt követő időszakban megmutatkozzanak az erőfeszítések gyümölcsei.  Hiszen mennyi erőt és energiát tudunk fordítani arra, hogy rendbe hozzuk magunkat, hogy felkészüljünk a nyári szezonra, vagy éppenséggel a fizimiskánk javításával erősítsük az önbizalmunkat? Mennyi órát, napot, vagy hetet tudunk tölteni ezen célok eléréséért? Milyen gyakran gondolunk arra, hogy többet kellene ezzel foglalkoznunk? Valóban hasznos idő ez, de mennyi időt szánunk a lelki egészségünk megőrzésére?

A nagypéntek-húsvét előtti időszak negyven napja is könnyen besorolható lenne ebbe az egészségért, fittségért folytatott küzdelembe. Hála Istennek ennél sokkal több van a böjtben. Egy olyan gazdagító lemondás ez az időszak, amikor Isten kerülhet a középpontba. Kálvin János megfogalmazása szerint „a böjtölés azt a szándékunkat és vágyunkat teszi jelenvalóvá és nyilvánvalóvá, hogy mi a teremtő, megváltó, megszentelő Istenéi vagyunk, aki megemlékezik róla, hogy por vagyunk.”[1]

Ézsaiás könyvének 58. fejezete összefoglalja, hogy milyen is az Isten számára kedves böjt. Ebben a fejezetben elhangzik a kérdés, miszerint „Miért böjtölünk – kérdik –, ha te meg sem látod, miért gyötörjük magunkat, ha nem akarsz tudni róla?”(Ézs 58,3) Talán mi is jogosnak érezzük ezt a felvetést, azonban Ézsaiás próféta nyomban rámutat a valóságra: „hiszen ti a böjti napokon is megtaláljátok kedvteléseteket, és az embereiteket mind munkára hajszoljátok. Hiszen pörölve és veszekedve böjtöltök, sőt bűnösen, ököllel verekedve. Nem úgy böjtöltök, ahogyan ma illenék, nem úgy, hogy meghalljam hangotokat a magasságban.” (Ézs 58,4)

Vajon milyen a mi böjtünk?

Mire figyelünk ezalatt az időszak alatt? Az élvezetekről való lemondásra? Saját magunk erőfeszítésére? A kitűzött célunk eléréséért tett áldozatvállalásra? Lássunk túl önmagunkon! Ez a negyven nap pont nem rólunk szól, hanem Istenről. Ahogy az advent időszaka alatt Jézus születésére emlékezünk, és a második eljövetelre tekintünk, úgy a böjt időszaka is az Ő értünk vállalt kereszthalálára és a feltámadásának a halál felett aratott győzelmére készít minket. Ez a negyven nap olyan szentelt idő lehet, amikor a saját lemondásaink helyett Isten értünk vállalt kereszthalálára és minket gazdagító lemondására figyelhetünk.

Máté evangéliumának a 4. részében az első 11 vers is leírja, hogy Jézus negyven napos böjtje alatt zavartalanul akart Isten közelében lenni. Jézusnak nem lett volna erre szüksége, de Ő így is megmutatta a tanítványoknak (és nekünk), hogy az Atya közelségében kíván felkészülni a rá váró feladatokra. A böjtölése után pedig legyőzte a kísértőt és prédikálni kezdett. Értünk, hogy az Ő áldozatvállalása által örök bizonyosságunk lehessen! Bizonyosságunk afelől, hogy Istenben nyerhetünk örök életet.

Ebből a Krisztusból fakadó örök bizonyosságból kapunk erőt ahhoz, hogy a böjti időszakban is imádságos szívvel tudjunk Hozzá fordulni. Egy számomra kedves ifjúsági ének dalszövege olyan egyértelműen fogalmazza meg, hogy miként lehet igazán teljes ez az előkészület.

 

Még többet Tőled, még többet,

Hadd éljek úgy, ahogy Te,

Add meg nekem.

Hadd értsem szavad jobban és tegyem

A Te akaratod, Uram még többet.

 

Kép forrása: https://www.evangelikus.hu/bojt2017-bojt-vagy-fogyokura

[1] http://www.kre.hu/htk/index.php/485-hamvazoszerda-es-boejt.html

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email
Friss hírek

Legfrissebb híreink

Egyéb kategória

Fókuszban a közösség – Udvar 2022

Udvar. Mindenkinek kicsit mást jelent. Az új tagoknak kalandot, a régieknek szép emlékeket. Ezekből az idei rendezvényen sem volt hiány. Vendéglátónk Sárközi István volt, régi barátunk, aki szokásához híven nagy szeretettel várt minket. Az Udvar a PROKON Egyesület szervezésében épülő csapatszellemet, jó társaságot és életre szóló élményeket hozott a résztvevők életébe.

Elolvasom >
Belföld

Lesz-e jobboldali ellenzéke a Fidesznek?

A választásokhoz közeledve beindult a kampányidőszak is, melyben a rengeteg kormánypárti és baloldali plakát mellett a választó már szembe találhatja magát a Mi Hazánk arcaival is. Bár a 2018 után alakult, jobboldalra sorolt párt támogatottsága a két előbbi politikai erőhöz képest alig mérhető, az országgyűlésbe való bejutás esetén mégis fajsúlyos szereppel bírhat.

Elolvasom >
Belföld

A hét nyertese és vesztese

A hét vesztesét a magyar baloldalról választottuk, az MSZP lett az. A hazai sajtó már tavaly is a szocialista képviselők „ledarálásával” volt tele, idén pedig

Elolvasom >