Gyermekek világképét torzították el a szélsőséges rezsimek

A Jojo nyuszi című film a második világháború végén mutatja be, hogy egy tízesztendős német kisfiú gondolkodására milyen befolyással bírt a náci politika. Az oktatást az ideológiákhoz igazítva torzították el, extrém hatást gyakorolva a gyermekek politikai szocializációjára is. Érdekes, hogy a témát szatirikus vígjátékként dolgozta fel a film rendezője és írója Taika Waititi, elvégre ez az időszak történelmi traumaként nyomasztja azóta is, ha nem az egész világot, de Európát biztosan. Nem tudom, hogy ebben az esetben mennyire igaz, de humorral könnyebben fel lehet dolgozni az élet sötét oldalának történeseit.

A film főszereplője Johannes (Roman Griffin Davis), aki olyannyira rajong Adolf Hitlerért, a náci Németország vezetőjéért, hogy ő a képzeletbeli barátja is, akitől tanácsokat kér, és mindent megbeszélnek. Taika Waititi színészként is megmutatja tehetségét a filmben. Brillírozik a Führer szerepében, a karaktert egy gyermek képzeletének megfelelően alakítja. Okos megoldás részéről, hogy csak fölfelé üti a „poén labdákat”, a náci rezsim elszenvedőivel szemben mélységesen empatikus.

Kép forrása: www.port.hu

A konfliktus akkor kezdődik, mikor kiderül Johannes édesanyjáról (Scarlett Johansson), hogy mégsem hű szolgálója a náci rendszernek, és egy zsidó kislányt bújtat, valamint, az ellenállás tagja. Jojó anyjába vetett bizalma megrendül, mikor felfedezi elhunyt nővére, Inge szobájában a rejtekhelyet.  A fiút kétségek gyötrik, mert nem akarja édesanyját bajba keverni, de az iskolában tanították neki, ha találkozik egy zsidóval, azonnal jelentenie kell tanárainak. Végül, úgy dönt, nem tesz jelentést, egyedül próbálja megoldani a helyzetet. Azonban ahelyett, hogy sikerülne elküldenie Elzát, összebarátkozik vele.

A kislány mégsem szarvakkal, és kígyónyelvvel rendelkező szörnyeteg, ahogy azt iskolában tanították, csak egy ártatlan gyermek.

Johannes ekkor döbben rá, hogy az iskolai tananyagok teljesen eltorzították a való világot. 

De nemcsak az iskolában akarták a náci ideológiák alapján nevelni, hanem az ifjúsági szervezetként működő Hitlerjungendben is. Az általuk szervezett táborban a fiúkat harcolni és ölni tanították, míg a lányokat háztartást vezetni és arra, hogyan szüljenek német katonákat.

Jojó egy sérülés miatt hamarabb hazamegy a táborból, így kibontakozhat barátságuk Elzával. A film cselekményének fontos momentuma, amikor a Gestapo váratlanul megjelenik és átkutatják Johannesék házát. Elza a lebukás elkerülése érdekében, felveszi Jojó halott nővérének személyazonosságát. A feszült kérdezz-felelek után úgy tűnik, minden rendben, habár Elza nem emlékszik pontosan Inge születési dátumára. A gyerekeket helyi Hitlerjugend vezetője, aki a történet szerint Wermacht-katona volt, majd egy háborús sérülés miatt „leszázalékolták”, menti meg. Ő segít nekik megmenekülni a szorult helyzetből.

A megkönnyebbülés után szívszaggató fordulattal folytatódik a történet. Jojó édesanyját felakasztják, holttestét saját fia is meglátja az utcán. A kissrác még ekkor sem veszíti el hitét végérvényesen a nácizmusban. Képzeletbeli barátjával, Hitlerrel csak akkor számol le, amikor már a front is összeomlik, és véget ér a háború.

A film jól érzékelteti, hogy milyen erős a közösséghez tartozás vágya a gyermekekben. Jojó szinte bármit képes megtenni azért, hogy belőle is hű náci katona legyen. Az sem riasztja vissza ettől, hogy a nácizmus teljesen ellentétes a személyiségével. A nemzetiszocialista diktatúra pedig ezt a vágyat könyörtelenül ki is használta.

Borítókép forrása: art7.hu

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Friss hírek

Legfrissebb híreink

Vélemény

Csubela Ferenc: Egy elfeledett lázadó története

A 90-es évek vajdasági magyarságának jelentős képviselője, Csubela Ferenc az utókor számára szinte alig ismert. Neki állít méltó emléket A rebellis Csubela Ferenc című, nemrégiben kiadásra került könyv, mely igyekszik a köztudatban „szinte kikopott” személynek több szemszögből is bemutatni életét.

Elolvasom >
LMBTQ genderaktivista mesét olvas gyerekeknek
Belföld

“Stoptáblát kell mutatni a genderőrületnek!”

Mint ismert, az Országgyűlés a november 30-i ülésén döntött a gyermekvédelmi népszavazás elrendeléséről, a referendumot pedig a köztársasági elnök fogja majd kiírni. Az LMBTQ-lobbi ugyan még nem ivódott be szervesen a magyar társadalomba, de térnyerése folyamatos, ezt próbálja majd korlátozni a népszavazással a kormány.

Elolvasom >
Külföld

„Cancel Sport” az Olimpián?

Birkózás, ökölvívás, öttusa – három klasszikus sport, amelyek nélkül nehezen tudnánk elképzelni az ötkarikás játékokat, hiszen már az ókori Olümpiának is szerves részei voltak. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság mégis évek óta kísérletezik az évezredes tradíciók eltörlésével. Úgy tűnik ezúttal sikerrel járnak. De mi a jövő? Milyen új sportágakkal bővülhetnek az Olimpiai Játékok? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Elolvasom >
Belföld

Pilinszky 100: A magára hagyott ember oltalmazója

1921. november 27-én, 100 éve született a Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas Pilinszky János, a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. Cikkünkben az Ő életútjára és munkásságára emlékezünk meg.

Elolvasom >