Mi történik Spanyolországban? Avagy hol a határ a büntetőjogi felelősség és a véleménynyilvánítás szabadsága között?

Spanyolország egy ideje folyamatos változásoknak van kitéve, ami a politikai szférát illeti. Az országban eluralkodó politikai csatározások újabban jogi területekre is átterjedtek, ugyanis egy Pablo Hasél nevű rapper büntetőügye addig fajult, hogy miután elítélték 9 hónap letöltendő szabadságvesztésre a terrorizmus áldozatainak gyalázása, felségsértés és vallásgyalázás bűntette miatt, ő tiltakozásként követőivel elbarikádozta magát, emellett a spanyol Büntető Törvénykönyv is módosításra kerülhet ezen események hatására.

Mi a fajsúlyosabb? A büntetőjogi felelősség vagy a véleménynyilvánítás szabadsága?

Pabló Hasél (eredeti nevén: Pablo Rivadulla Duró) 2016-ban került bíróság elé. 2018-ban 9 hónap letöltendő szabadságvesztésre, 6 év közügyektől való eltiltásra és 30 ezer euró összegű pénzbüntetésre ítélték amiatt, hogy 2014 és 2016 között dalszövegeiben, illetve Twitter-bejegyzéseiben a terrorizmus áldozatait gyalázta, a GRAPO nevű köztársaságpárti antifasiszta terrorszervezetet, illetve a baszk szeparatista ETA mozgalmat éltette, verbális felségsértést követett el a spanyol királyi család és az alkotmányos monarchia rendszere ellen, emellett vallásgyalázással és a rendvédelmi szervek elleni uszítással is súlyosbította felelősségét. A spanyol Legfelsőbb Bíróság (Tribunal Supremo) 2020-ban kimondta, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának korlátját mások emberi méltósága jelenti.

Az ítélet jogerőre emelkedett, és ebben a szakaszban fellebezésnek nincs helye, a rapper azonban 2021. február 12-ig, vagyis a rendelkezésre álló határidő végéig sem volt hajlandó ezt elfogadni és önként börtönbe vonulni. Ehelyett támogatóival együtt elbarikádozta magát a Lleidai Egyetemen, és kijelentette, hogy a rendőröknek be kell törniük a helyszínre ahhoz, hogy elvigyék és letartóztassák.

Ezen történéseket hatalmas médiajelenlét követte és a spanyol társadalomra is nagy hatással volt, ugyanis a rapper melletti szimpátiatüntetések vették kezdetét. Barcelonában a tüntető tömegből több száz fő csapott össze a rendőrökkel, gyújtogattak, boltok kirakatait törték be, illetve megrongálták a tőzsde épületét. Több más katalán városban is voltak zavargások, de még Madridban is pár százan utcára vonultak. Eddig mintegy száz embert tartóztattak le. Az események eredménye az lett, hogy művészek, előadók, színészek aláírásgyűjtésbe kezdtek, amelyben követelték a rapper szabadságvesztés-büntetésének elengedését.

A spanyol Büntető Törvénykönyv is módosításra kerülhet Pablo Hasél miatt

A nyomásgyakorlásnak politikai következményei lettek: a spanyol parlamentben, a kisebbik spanyol kormánypárt, a szélsőbaloldali Unidas Podemos a bűntető törvénykönyv reformjának részeként törvénymódosítást terjesztett az országgyűlés elé. A törvényjavaslat célja a véleménynyilvánítás szabadságának kiterjesztése olyan esetekre vonatkozóan is, amelyeket jelenleg a törvény büntetni rendel. A módosítás egyik kiemelt eleme a terrorizmus dicsőítésének dekriminalizálása, valamint a terrorizmus áldozatainak gyalázását tiltó rendelkezés teljes reformja. Emellett nem szankcionálná a vallásgyalázást, azaz bármilyen szatírikus tartalom, vagy gúnyos stílusú művészi alkotás vallási meggyőződéssel kapcsolatos véleménynyilvánításnak minősülne. A spanyol királyi családra és az alkotmányos monarchiára vonatkozó bármilyen kritika, a hadseregre és a bírákra vonatkozó bármilyen bírálat vagy minősítés szabadon gyakorolhatóvá válna, illetve a rájuk vonatkozó törvényben garantált védelem megszűnne. Ezt azzal magyarázza a törvénymódosító, hogy az állami apparátusban fontos szerepet betöltő személyeknek is állniuk kell a társadalmi kritikákat. A javaslat alkotmányjogilag azért is aggályos, mert a véleménynyilvánítás szabadsága és az emberi méltóság szembenállása esetén részletes alapjogi teszt szükséges az ellentét feloldása érdekében, ebben az esetben azonban ezt nem mérlegelte a jogalkotó, hanem pusztán politikai döntést hozott egy ilyen komoly alkotmányjogi kérdésben. A véleménynyilvánítás szabadsága egyébként nemcsak a büntetőjogi felelősséggel áll szemben, hanem más alapjogok sérelmével is.

Történelmi előzmények

A szélsőbaloldali Unidas Podemos nevű párt politikai nézeteit és lépéseit tekintve hasonlóságot mutat a 7 évig hatalmat gyakorló szocialista miniszterelnök José Luis Rodríguez Zapateroval, aki vezetése alatt lefektette azokat a politikai alapokat, amelyekre építkezve Spanyolországban meginoghat az alkotmányos monarchia rendszere. A jelenlegi spanyol kormány is erőteljesen radikalizálódott és egy marxista szocialista pártból, illetve egy kommunista eszméket is valló szélsőbaloldali pártból áll (ez a venezuelai rezsim spanyol verziója, ugyanis azok a kommunisták alapították ezt a pártot, akik anno az ország diktátorának, Hugo Cháveznek dolgoztak). Vezetése idején Zapatero napirendre helyezte az 1936-39-es spanyol polgárháború kérdéskörét, eltekintve az addigi békés közmegegyezéstől, amely a Franco-diktatúrából a demokratikus államberendezkedés irányába történő fontos lépés volt. Szerinte a kommunista és szocialista nézetek voltak jónak tekinthetőek és a Franco-rendszer fasiszta irányvonalát negatívnak értékelte. Szerette volna újragondolni a spanyol polgárháború témakörét és elűzni a hatalomból mindenkit, aki a Franco-féle diktatúrához köthető. Zapatero végül megbukott, mert képtelen volt megfelelően kezelni a gazdasági világválságot, helyette Mariano Rajoy Néppártja nyert 2011-ben, azonban őket váltotta a mai baloldali radikális Perdo Sánchez 2018-ban. Jelenleg Spanyolország kormánya olyan személyekből áll, akik közös eszmeiséget vallanak a polgárháború veszteseivel és szeretnék elérni, hogy megbukjon az alkotmányos monarchia, amelyet Franco hagyatékának tekintenek.

Összegzés

A spanyol politikai helyzetre, illetve történelmi eseményekre reflektálva elmondható, hogy sem a szélsőbal, sem a szélsőjobb irányítás nem volt előnyös. Célszerű elhatárolódni a radikális nézetektől, ugyanis egymással szembenálló érdekcsoportokra szakíthatnak egy nemzetet, és polgárháborús helyzetet eredményezhetnek.

A rapper, Hasél büntetőeljárását vizsgálva mindez szintén megfigyelhető. A véleménynyilvánítás szabadsága, illetve a büntetőjogi felelősség ilyennemű módosítása amiatt problémás, hogy Spanyolországban nem precedensjog él, azaz nem lenne szabad konkrét ügyre szabni egy törvényi szabályozást, különösen nem politikai okokból. Ha nincsenek bizonyos cselekmények megfelelően szankcionálva, akkor emelkedni fog az elkövetési hajlam, amelynek negatív társadalmi hozadéka lehetséges – szélsőséges esetben akár anarchiához is vezethet -, így a törvényhozásnak nagyon körültekintően kell eljárnia az ilyen és ehhez hasonló esetekben.

Képek forrása: www.complianceandethics.org, www.travelchinacheaper.com

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Friss hírek

Legfrissebb híreink

Hírek
Belföld

Újraindítási gondolatok, tárgyalások, tőzsde, oltás, sport – Ezek történtek a héten

Húsvét után meglehet a két és félmillió beoltott és elkezdődhet az újraindítás. Orbán Viktor lengyel és olasz szövetségeseivel tárgyalt Budapesten. Gyurcsány Ferenc is megkapta az oltás . Már a járvány előtti szinteken a magyar tőzsde, közel a történelmi csúcs. Áder János ünnepi beszédében az ellenzéket bírálta. Sima magyar siker Andorrában. Erdő Péter bíboros szerint az egy éve tartó járvány mindenkit kimerít.

Elolvasom >
Belföld

Román és ukrán szemétben fuldoklik a Tisza

Veszélyben a Tisza élővilága. Ukrajnából és Romániából már lassan két évtizede minden áradással szeméthegyek úsznak át hazánkba. A magyar szakemberek minden erejüket bevetve dolgoznak azon, hogy megakadályozzák a katasztrófát, azonban a román és ukrán hatóságok részéről csak felületi megoldásokat tapasztalhatunk.

Elolvasom >
Belföld

Közös munka Európa reneszánszáért

Egy új, uniós, jobboldali összefogásról tárgyalt csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök, Matteo Salvini, az olasz Liga vezetője és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő. A három politikus a találkozón a járvány utáni Európai Unió újraindításáról és az európai identitás újragondolásáról is egyeztettek.

Elolvasom >