Ma van a holokauszt emléknapja

Kőházi János

Kőházi János

Január 27-én van a holokauszt nemzetközi emléknapja, hetvenhat éve szabadították fel az Auschwitz-Birkenaunál található koncentrációs tábort. A második világháború alatt a Hitler vezette német nemzetiszocialista kormány vezette népirtás során körülbelül hatmillió zsidó vesztette életét.

Az antiszemitizmus nem volt újkeletű dolog a huszadik századi Európában. Már a diaszpórától kezdve – mikor is a mai Izrael területéről szétszéledtek a zsidók a világban – jelen volt a zsidóellenesség az európai népek körében. A középkorban a katolikus egyház a zsidóságra mint Jézus gyilkosára tekintett, jellemzően őket okolták több, az európai népeket érintő katasztrófáért.

Az antiszemitizmus a tizenkilencedik század végére tovább erősödött. De volt egy fontos különbség a korábbi időszakhoz képest:

Míg azelőtt vallási alapon különböztették meg a zsidó közösségeket, az újonnan kialakult áltudományos elméleteknek köszönhetően faji, etnikai alapon diszkriminálták őket, ekkor már az egész kontinensen érezhető volt a zsidógyűlölettel átitatott légkör.

Adolf Hitler 1933-as hatalomra jutásával Németországban felgyorsultak az események: drasztikusan csökkentették a zsidó származású emberek mozgásterét mind gazdasági, politikai és társadalmi téren is. Az 1935-ben hozott nürnbergi törvények megtiltották a nem zsidókkal való házasságukat, és az állampolgárságukat is elvették.

A második világháború kitörésével új szintet lépett a német „zsidópolitika”. A Harmadik Birodalom terjeszkedésével Hitler befolyási övezetébe kerültek a legnagyobb izraelita közösségekkel rendelkező országok, így ezeken a területeken – több helyen kollaboráns kormányok segítségével – is új lendületet kapott a zsidók üldöztetése.

Endlösung – „Végső megoldás”

A német nemzetiszocialista kormány 1941-ben már a zsidóság szisztematikus, szervezett kiirtására törekedett. A zsidók minden addiginál brutálisabb üldözést, kínzást és megalázást szenvedtek el, gettókba gyűjtötték őket, ahonnan munkatáborokba szállították tovább az üldözötteket. A munkára alkalmatlanokat gázkamrákban tömegesen kivégezték, testeiket megjelöletlen tömegsírokba dobták, vagy az e célra létrehozott krematóriumokban égették el. A „szerencsésebbeket” pedig, akiket munkavégzésre alkalmasnak ítéltek meg, munkatáborokban dolgoztatták.

A leghírhedtebb munkatábor Auschwitz-Birkenaunál volt, ahol közel másfél millió zsidó vesztette az életét, ez a hely vált később a holokauszt egyik jelképévé is. A háború vége felé közeledve nemzetiszocialisták igyekeztek megsemmisíteni minél több bizonyítékot, az elgázosításokat pedig már ’44 őszén befejezték. A szövetségesek előrenyomulásával egyre több munkatábor szűnt meg, az utolsót 1945. május 5-én szabadították fel az amerikaiak.

A holokauszt emléknapja során a nemzetiszocialista rezsim áldozatainak rójuk le a kegyeletünket. A hitleri rezsim alatt Európa zsidóságának kétharmada, összesen hatmillió ember vesztette életét. Ez a tragikus esemény emlékezete viszont arra is késztet bennünket, hogy figyeljünk arra oda, hogy senkit nem lehet elítélni származása, vagy vallási hovatartozása alapján, nem engedhetjük meg, hogy egy ilyen tragédia még egyszer megtörténjen.

Borítókép forrása: The Associated Press

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Friss hírek

Legfrissebb híreink

Külföld

Különleges jogrendek III.: Kelet-Európa vs. Covid-19

Miután körbejártuk Magyarország és Ausztria különleges jogrendet kiváltó küzdelmét a koronavírus-járvány ellen, illetve megvizsgáltuk, hogy egyes nyugat-európai országok milyen jogi megoldásokat igyekeztek alkalmazni a Covid-19 kezelésére, most Kelet-Európa felé vesszük az irányt. Nemzetközi kitekintésünkben a következő országokat fogjuk tanulmányozni: Lengyelország, Szlovákia és Románia.

Elolvasom >
Winner/Loser

A hét nyertese / vesztese

A hét nyertese: Szijjártó Péter A hét nyertese Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, akinek diplomáciai munkásságának köszönhetően sokkal gyorsabbá válhat az ország vakcinaellátása, mint azt

Elolvasom >
Belföld

Huszárok közt karddal és tollal: Mészáros Lázár élete

225 éve született Mészáros Lázár honvéd altábornagy, a Magyar Tudós Társaság levelező tagja, Magyarország első hadügyminisztere, aki az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt töltötte be tisztségét. Az ő életútja előtt tisztelgünk a mai napon.

Elolvasom >