Huszárok közt karddal és tollal: Mészáros Lázár élete

225 éve született Mészáros Lázár honvéd altábornagy, a Magyar Tudós Társaság levelező tagja, Magyarország első hadügyminisztere, aki az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt töltötte be tisztségét. Az ő életútja előtt tisztelgünk a mai napon.

Az árvává lett csodagyerek

Pacséri Mészáros Lázár Ferenc Xavér József 1796. február 20-án született Baján, az akkori Bács megye területén, jómódú köznemesi, római katolikus családban. Édesapja, Mészáros János középbirtokos és vármegyei pénztárnok volt, aki szorgalmának köszönhetően egyszerű paraszti sorból lett nemes öt évvel fia születése előtt. Édesanyja, Piukovics Katalin tekintélyes nemesi család lánya volt.

Miután apja 1800 áprilisában elhunyt, és édesanyja is betegeskedett, a négy éves Lázár Katymárra került nagybátyjához, Piukovics Jánoshoz, a helyi plébánoshoz, aki az egyik káplánjára, Vertalicsra bízta a fiatal gyermek taníttatását. A káplánnak elég korán sikerült felfedeznie a gyerekben szunnyadó intelligenciát és értelmi képességet, a helyiek egyenesen csodagyerekként tekintettek rá tanulékonysága miatt, már négy évesen írni és olvasni tudott, és hamar nagy érdeklődést mutatott a történelmi, tudományos és gazdasági művek iránt.

Mészáros Lázár saját bevallása szerint:

„kis Lázi a magyar történelem előbbkelő szereplőivel és eseményeivel annyira ismeretes lőn, hogy a káplán neveltjét és kedvencét valami csoda kisfiúnak tartották

Iskolapadból a frontra

Iskoláit rokonai közt vándorolva Baján, Pécsett, Szabadkán és Pesten végezte, „talpraesett deák és deákos ember volt”. Személyiségét sokat formálták a történeti művek, a felvilágosodás, a latin klasszikusok, a francia forradalom irodalma és maga a Biblia, amely akkora hatással volt rá, hogy későbbi írásaiban is gyakran idéz belőle. Emiatt az „ötödik káplán” néven is emlegették.

Középiskolás tanulmányai után jogi pályára lép, azonban ebben az időben már egy teljesen más dolog kezdi el lekötni a figyelmét: a háború és a hadsereg. Többek között az 1796 és 1813 közötti napóleoni háborúk, illetve a magyar gyalog-, és huszárezredek, melyek ebben az időben az egész magyar társadalmat foglalkoztatták. Emiatt, és a nagyvilág megismerésének vágyától fűtve, tanulmányait megszakítva, 1813-ban katonai pályára lépett, tiszti hivatásban.

A napóleoni háborúk részvevőjeként

Még ugyanebben az évben, miután Napóleont legyőzték Oroszországban, az új katonapolitikai helyzet viharában I. Ferenc osztrák császár és magyar király is cselekvésre határozta el magát, Magyarországból 60 ezer újonc katonának mihamarabbi kiállítását adta parancsba. Bács-Bodrog vármegye két önkéntes lovasosztályt állított ki, és az akkor 17 éves Mészáros Lázárt kinevezték az alakulatok főhadnagyává, katonai felkészültsége alapján. A döntéshez az is hozzájárult, hogy hivatalos katonai okmányaiban 4 évvel idősebbnek tüntette fel magát.

Ezt az általa vezetett lovasalakulatot a 7. huszárezredbe osztották be. Ebben a formában vettek részt a napóleoni háborúban, mint a Schwarzenberg által vezényelt II. hadtest elővédjei, akik a Rajnán átkelve a lipcsei csatában vereséget szenvedő francia katonák ellen nyomultak előre. Később Mészáros ezrede a dél-franciaországi csatákban vett részt egészen Párizs 1814. március 30-i elfoglalásáig. Közel egy év múlva, Napóleon visszatérésekor a Pó folyónál segítettek visszaverni a franciák mellé állt nápolyiak támadását, és az osztrák csapatokkal együtt vonult be ezredével Nápolyba, 1815. június 10-én.

A napóleoni háborúk során Mészáros Lázár bizonyított a harcmezőn: megbizonyosodott róla, hogy képes katonákat vezetni, és személyesen is helytállt. Érdemeiért és háborús szolgálatáért Hadseregkereszttel tüntették ki.

Szlavónia, Olaszország

1816. április 1-jén Mészáros Lázárt áthelyezték ezredének szlavóniai, eszéki tartalékszázadába, ahol az újoncok toborzásának feladatát látta el. 1821-ben találkozott először Josef Radetzky altábornaggyal, aki a 7. huszárezredet ellenőrizte le. Mészáros minősítése kiváló volt, ami az évek során csak egyre kiválóbbá válik.

1830 júliusában forradalom tört ki Franciaországban, így a Habsburg Birodalom pozíciói is veszélybe kerültek Olaszországban. Ide vezényelték át az akkor 15 éve Szlavóniában állomásozó 7. huszárezredet, akik 1831-ben számos csatában tűntek ki, többek között San Bendetto és Novi elfoglalásában, hat olasz város megszállásában és a rimini ütközetben is március 25-én. Mészáros előléptetések sorát élte meg, ezt követően nemsokára az egész itáliai császári-királyi főtiszti karból kitűnt, ajánlották őrnaggyá való előléptetését.

A továbbiakban Mészáros ezredére békésebb idők köszöntöttek be. 1844 decemberében, műveltségére régóta felfigyelve, a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választották. Sikeres szemléket, hadgyakorlatokat és több évnyi kiváló helytállást követően, 1845. október 20-án ő lett a szardíniai huszárezred ezredese és ezredparancsnoka.

Hadügyminiszter és hadseregparancsnok

Az 1848. januárban kezdődő milánói „dohánylázadás” után Mészáros számára egyértelművé vált, hogy nemsokára újabb sor felkeléssel kell szembenézni Európa-szerte. A forradalom kezdetén, Kossuth Lajos ajánlására, Batthyány Lajos március 22-én, levélben felkérte hadügyminiszternek az első felelős magyar kormányban. Ismeretlen a levél megérkezésének ideje, maga Mészáros is csak március 30-án, újságokból tudta meg, hogy hadügyminiszternek jelölték.

Április 11-étől, az áprilisi törvények szentesítésével még nem lett hivatalosan hadügyminiszter, csak ugyanezen hónap végén válaszolt, és vállalta el a kijelölt tisztséget, ezt végül 1848. május 23-án vette át hivatalosan is. Ezzel az ő feladatává vált az ország katonai védelmének, a magyar honvédségnek a megszervezése, amelyet nagy sikerrel vitt véghez, őt nevezik a honvédség megteremtőjének. Hadügyminiszterként ő készítette elő azt a törvényjavaslatot, amely az ország védelmére szükséges haderő kiállításáról szól.

Miután augusztus végére kritikus helyzet alakult ki a délvidéki hadszíntéren, ő vette át az ottani hadsereg parancsnokságát, ám nem töltött itt el sok időt. Szenttamás sikertelen ostroma után, szeptember 30-án visszatért a fővárosba. A Battyhány-kormány egyetlen minisztereként, aki nem mondott le, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja lett.

Ezt követően Mészáros életében lejtő következett: 1849. január 4-én a felső-magyarországi hadtest parancsnokaként Kassánál vereséget szenvedett, amely után felmentették pozíciójából, és 1849. május 6-áig ideiglenes hadügyminiszteri posztban tevékenykedett tovább. Kossuth Lajos július 1-jén Görgei Artúr sebesülései miatt rövid időre Mészárost nevezte ki főparancsnoknak, aki július 26-án lemondott Perczel Mórral való nézeteltérései miatt.

Emigrációban, halála

A temesvári, mindent eldöntő utolsó csatában Mészáros Bem oldalán vett részt. A vereség után 5 nappal, 1849. augusztus 14-én az Oszmán Birodalomba emigrált több társával együtt. Az átélt izgalmak, az újságok lehangoló hírei és a mártírok halála beteggé tették Mészárost, amin az se segített, hogy tudomására jutott egy osztrák gyilkossági kísérlet terve ellene.

Amnesztiát Radetzky törekvései által kap, innen távozik először Franciaországba, majd Angliába. Évekkel később az USA-ba emigrál, ahol magyar sorstársaival farmermunkát végzett, és csak 1858-ban, nem sokkal halála előtt tér vissza Angliába.

Eywoodban, 1858. november 16-án halt meg, 62 évesen.

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Friss hírek

Legfrissebb híreink

Quo vadis? - Történelemi rovat

Száz éve jött létre a kisantant

Ma száz éve Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia szövetségre lepésével létrejött egy regionális politikai-katonai szövetség, az úgynevezett kisantant. A hazánk megcsonkításából hasznot húzó államok így próbálták megtartani a stabilitásukat a térségben, gátat vetni a Habsburg-restaurációnak, valamint bármilyen magyar revizionista törekvésnek.

Elolvasom >
Egyéb kategória

A hét nyertese és vesztese

A hét nyertese Orbán Viktor, ugyanis elérte, hogy négymillió magyar ember beoltassa magát, a vesztes pedig a magyar baloldal, aki belebukott az oltásellenes kampányba.

Elolvasom >
Winner/Loser

A hét nyertese/ vesztese

A hét nyertese Annalena Baerbock A hét nyertesét Németországban kell keresnünk, aki nem más, mint Annalena Baerbock, a Zöldek egyik pártelnöke, ugyanis a párt kancellárjelöltjévé

Elolvasom >