Interjú Kiss Szabolccsal, a PROKON-Szeged elnökével

Metszet

Metszet

Szegeden alakult meg az első fővároson kívüli PROKON, melynek alapítóját Kiss Szabolcsot újabb egy évre bízta meg a tagság a vezetéssel. A régi-új elnököt kérdeztük!

Tavaly tavasszal alapítottátok a szegedi PROKON alapszervezetet. Több mint egy év is eltelt. Több vagy kevesebb lehetőségetek van, mint akkor?

Kiss Szabolcs: Úgy gondolom, hogy a lehetőségek száma folyamatosan nő.  A mögöttünk hagyott év kihívásokkal volt teli, hiszen egy új közösséget kellett összekovácsolni. Fontos volt számunka, hogy létrehozzunk egy olyan közeget melyen belül számíthatunk egymásra.  Több olyan kezdeti akadályt kellett közösen átlépnünk, amelyekből később sok tapasztalatot meríthettünk. Szerencsére sikerült szorosabb kapcsolatot kiépíteni a többi PROKON alapszervezettel így a lehetőségeink is bővülnek. Hiszem azt, hogy az opciók felvillantása nem elegendő, kell egy összeforrt csapat, akik élnek is ezekkel. Büszkeséggel tölt el, hogy a szegedi csapat szépen és egyenletesen halad a fejlődés útjain.

 Milyen viszonyt sikerült kiépíteni az egyetemi közeggel, tanárokkal, más szervezetekkel?

Kiss Szabolcs: Egyelőre nem beszélhetünk szoros együttműködésről, minden eseményünk kapcsán kiküldjük a meghívókat az egyetem felé, volt rendezvényünk melyen megjelent több egyetemi tanár, de volt olyan is, hogy senki nem jött az oktatási intézmény részéről. A jövőben is hasonló hozzáállással fogunk viszonyulni az egyetemhez, reméljük, hogy minél több általunk szervezett eseményen meg tudnak, majd jelenni. Két hasonló szervezet van, a SZTEP, akik most választottak új elnököt, de bíztató, hogy az előző vezetés alatt nagyon jó volt a viszonyunk velük, illetve van egy jogászszervezet. Ezen felül léteznek a pártok ifjúsági szervezetei, de ők már másik kategória.

Szeged baloldali város, ehhez igazodik az egyetemi közeg ideológiai bealítottsága is? Milyen lehetőségei vannak a jobboldali fiataloknak?

Kiss Szabolcs: Nagyrészt sajnos igaz a kérdésben tett állítás. Azt tapasztaljuk, hogy többségében megegyezik a városvezetés és az egyetemi hallgatók politikai beállítottsága, alapból van itt egy ilyen atmoszféra. Természetesen a jobboldali értékrendekkel szimpatizáló hallgatók is megtalálhatóak az egyetem, viszont sok esetben megbújva, akár sajnos szégyellve is meggyőződésüket. Fontos számunkra, hogy megtaláljuk az ilyen helyzetben lévő fiatalokat és egyfajta védőhálóként a szervezetünkkel segítséget nyújthassunk nekik! Esetenként előfordulnak rosszindulatú megjegyzések akár hallgatók, akár más szervezetek részéről, de talán elmondhatom, hogy e negatív gyökerű megjegyzések biztosítanak minket arról, hogy valamit jól csinálunk.

Miért érdemes idén szeptemberben a PROKON-Szegedhez csatlakozni? Kiknek a jelentkezését várjátok?

Kiss Szabolcs: Az előttünk álló szemeszterek sok új lehetőséget hoznak számunkra. Az idő múlásával egyre szélesebb spektrumban tudunk gondolkodni és tervezni, ezért az általunk szervezendő események nagyobb része valami újdonságot fog hozni a szegedi szervezet életébe. Fontosnak tartom, hogy egyidejűleg több tudományterülettel is tudunk foglalkozni, így talán még több hallgató érdeklődését fel tudjuk ébreszteni. Számomra mindig alkotóelemként van jelen az egyénfejlődés a szervezeten belül, ezért a jövőben még nagyobb hangsúlyt fogunk erre fordítani. Összesítve olyan emberek jelentkezését várjuk, akik élénken érdeklődnek a közélet iránt, akiknek fontos az egyénfejlődés, szívesen kipróbálnák magukat új helyzetekben és természetes, akik úgy szeretnék eltölteni az egyetemi éveiket, hogy egy nagyszerű közösség tevékeny részesei lehetnek.

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email
Friss hírek

Legfrissebb híreink

Külföld

Mi lesz veled, Amerika?

Joe Biden elnöki beiktatása után két hónapon belül 11 millió illegális migránsnak adna állampolgárságot. Ha ez az elképzelése megvalósulna, az olyan folyamatot indítana meg, ami belátható időn belül teljesen megváltoztatná az ország társadalmi szerkezetét.

Elolvasom >
Külföld

Vége az európai békének?

A ’80-as évek végén, ’90-es évek elején Közép-Kelet-Európában megtörtént rendszerváltások, és a nyugati integráció a tartós európai béke hamis illúzióját teremtette meg. Ellenség hiányában az európai államok csökkentették védelmi kiadásaikat. A 2015-ben új erőre kapott bevándorlás, az ezzel szorosan összefüggő iszlám terrorizmus és az ezzel szinte egy időben kitört ukrajnai polgárháború viszont cáfolták ezen intézkedések jogosságát. Az egymás után kirobbanó konfliktusok egy újabb fegyverkezési tendenciát indítottak el, mely a hidegháború óta nem látott technikai innovációt hozott létre.

Elolvasom >