Ismét kulcspozícióban az RMDSZ

Turi Zsolt

Turi Zsolt

Érdekes eredménnyel és rekordalacsony részvétellel fejeződött be a Romániában december 6-án lezajlott parlamenti választás. A regnáló liberálisokat megverték a szociáldemokraták, az RMDSZ mellett pedig egy nacionalista párt is átlépte a parlamenti küszöböt.

A szavazatok 30,5 százalékának megszerzésével a Szociáldemokrata Párt (PSD) végzett az élen, másodikként a nemzeti liberális PNL Ludovic Orban vezetésével 29 százalékkal futott be. Az RMDSZ 5,6 százalékot ért el, megnyerve magának Kovászna, Hargita, Maros és Szatmár megyéket. A nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) mintegy 9 százalékot ért el. Szintén parlamentbe jutott a Mentsük meg Romániát (USR) és pártszövetségese a PLUS, 15 százalékkal.


A választást követő hetekben megkezdődtek a koalíciós tárgyalások. A PSD és a PNL szövetségével létrejövő kormány kezdetektől fogva esélytelennek tűnt, ezt egy nyilatkozatban maga a PSD is megerősítette. Az AUR szintén ki van zárva, parlamenti jelenléte már önmagában elég feszültség forrása lesz a román országgyűlésben. Marad tehát az RMDSZ és az USR-PLUS. A PSD és a PNL is ezen két párt bevonásával szeretett volna kormányt alakítani, az viszont perdöntő tény ebben a tekintetben, hogy az USR-PLUS a kormányon lévő nemzeti liberálisok lelkes kritikusa volt. Az USR-ről köztudott, hogy utcai demonstrációkból nőtte ki magát párttá, és elsősorban a PNL vezette Románia nemzetközi kapcsolatainak alakulását és a gazdaságpolitikáját ostorozták, amely attitűd Bukarest mellett Brassó és Temes megyéket szerezte meg nekik


A leendő kormánykoalíció kezdeményezője tehát szinte biztos volt, hogy a PSD lesz, és meglepő módon konkrét lépésekre is sor került még karácsony előtt. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az urnazárások utáni beszédében elmondta: „ha a kívánalmaimról kell beszélnem, akkor egy centralista-jobboldali kormányt látnék szívesen az ország élén”. Bár a pártelnök mondatából az egyértelműen látszik, hogy előzetes tárgyalások nem történtek egy esetleges választás utáni kormánykoalícióról, az RMDSZ orientációja adott volt, Kelemen Hunor szavai pedig nem hagytak kétséget afelől, hogy a PNL győzelmét preferálta volna.


A magyarok is érdektelenek voltak


Erdélyi honfitársainak körében sem volt magas a választások iránti érdeklődés. Bár az RMDSZ elérte a parlamenti küszöböt, azonban az utóbbi időben tapasztalható megnyilvánulásaik alapján ennél legalább egy-, esetleg két százalékkal magasabb eredményt szerettek volna elérni. Semmiképpen sem vonhatjuk le azt a következtetést, hogy kampányuk nem volt elég alapos, érdekes mozzanat azonban, hogy a választásokat követően Porcsalmi Bálint – az RMDSZ ügyvezető elnöke és egyben a korábbi kampányok vezetője – lemondott. Ő maga közösségi oldalán nem részletezte döntését, csupán arra tért ki, hogy egy korábbi megegyezés értelmében a 2020-as parlamenti választások után abbahagyja a szövetséggel való közös munkát. Ettől függetlenül az erdélyi magyarok passzivitása teljes mértékben megegyezik az általában Romániában tapasztalható közhangulattal. A választásokhoz való hozzáállását nagyban befolyásolták a vírus miatti korlátozások, melyek a második hullámban az elsővel ellentétben már inkább türelmetlenséget és közömbösséget váltottak ki az emberekből, mely a politikában is érzékelhető a Romániában sűrűn egymást váltó kormányokkal és pártokkal szemben. A választási aktivitás természetesen azért mutatott némi differenciálódást.

Így választott pártot Románia 2020. december 6-án.
Forrás: europeelects.eu

Az Úzvölgyéből a parlamenti székbe


A 2020-as parlamenti választás legnagyobb meglepetése mindenképpen az AUR jó eredménye, amely romániai szinten középpártá emelte őket. A Románok Egyesüléséért Szövetségről bizonyára nagyon sokan csupán a választási eredmények nyilvánosságra hozása után hallottak, hiszen ez idáig nem volt fontos tényezője a román politikának, a szeptemberi önkormányzati választáson még az egy százalékot sem érték el. A párt román rövidítésének jelentése: arany, jelszavaik pedig „hit, haza, család, szabadság”. Alapvetően ebben semmi kivetnivaló nincs, sőt, amennyiben a párt megmaradt volna ezen értékek képviseleténél, bizonyosan sokkal több román szavazót tudtak volna megszólítani, és a szélsőjobboldaliság vádjától is távol tarthatták volna magukat.


Ez azonban nem így történt. A párt vezetőit, George Simiont és Claudiu Tarziut már az úzvölgyi temető rongálások kapcsán megismerhette a magyar közönség, amikor is a második világháborúban elesett magyar és román katonák nyugvóhelyéül szolgáló katonai temetőt „foglaltak el” román állampolgárok, a helyszínen összegyűlt magyar kisebbségiek ellenében. George Simion a választás estéjén úgy fogalmazott: „A románoknak elegük van a lopásból, a hazugságokból, és a nemzeti érdekektől való elfordulástól!”, illetve, hogy „Keresztény, nemzeti, patrióta párt vagyunk”. A párt vezetője azt is hangoztatta, nem zavarja pártjának nacionalista orientációjú szekciója, szerinte erre ugyanis szükség és igény is van. Sajnálatos, azonban nem egyedi eset, hogy Kelet-Közép-Európában a nacionalizmus összefonódása az egyházzal azt is eredményezheti, hogy magukat kereszténynek vallók, szintén keresztény és már elhunyt katonák sírjait szentségtelenítsék meg.


Magyar-román két jó barát?


Bár az RMDSZ már korábban is volt tagja román kormánynak, a 2020-as év ebben a tekintetben is némi változást hozott a romániai politikába. Alapvetően két fontos tényező van, amely a jövőben befolyásolhatja az RMDSZ tevékenységét. Kelemen Hunor nyilatkozatából kiderült, hogy jobban örült volna egy jobboldali győzelemnek és egyben kormánynak, mint a szociáldemokraták győzelmének. Ez természetesen még nem elég indok, hogy a jövőbeni RMDSZ tagsággal megalakuló kormányt temessük. Az AUR parlamentbe jutása már inkább lehet a feszültség forrása, akár a kormánykoalíción belül is. Ne feledjük, hogy a választások végét követően elkezdtek kampányolni a kisebbségi pártok betiltása mellett, így magyarellenes kirohanásoktól és éles vitáktól biztosan nem lesz mentes a bukaresti parlament a következő években.


December közepétől már konkrét tervekről lehetett hallani, melyek bíztatóak voltak. Kelemen Hunor december 21-ei Facebook posztjában tudatta követőivel: hétfőn este a Szövetségi Állandó Tanács megszavazta Cseke Attilát közigazgatási, fejlesztési és közmunkálatokért felelős miniszterjelöltnek, Tánczos Barnát környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszterjelöltnek, Novák Eduárdot pedig ifjúsági és sportminiszter jelöltnek. Alig 24 órával később szintén közölte: Iohannis elnök meghívására államelnöki konzultáción vett részt, melyben megerősítették a jövőbeni szövetségüket Románia vezetésére, és bíznak benne, hogy Románia következő kormánya mihamarabb megalakul. December 23-án délután ez meg is történt, méghozzá a tervezett forgatókönyv szerint: „Délután beiktatta a parlament az új kormányt, este pedig le is tettük az esküt. Az RMDSZ három minisztériumot vezet majd, és a két miniszterelnök-helyettes közül az egyiket is mi adjuk” – Kelemen Hunor leendő miniszterelnök-helyettes szavai bíztatóak, az újdonsült koalíció életképessége viszont még a jövő kérdése.

Kép forrása: Facebook/Kelemen Hunor

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Friss hírek

Legfrissebb híreink

Külföld

Különleges jogrendek III.: Kelet-Európa vs. Covid-19

Miután körbejártuk Magyarország és Ausztria különleges jogrendet kiváltó küzdelmét a koronavírus-járvány ellen, illetve megvizsgáltuk, hogy egyes nyugat-európai országok milyen jogi megoldásokat igyekeztek alkalmazni a Covid-19 kezelésére, most Kelet-Európa felé vesszük az irányt. Nemzetközi kitekintésünkben a következő országokat fogjuk tanulmányozni: Lengyelország, Szlovákia és Románia.

Elolvasom >
Winner/Loser

A hét nyertese / vesztese

A hét nyertese: Szijjártó Péter A hét nyertese Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, akinek diplomáciai munkásságának köszönhetően sokkal gyorsabbá válhat az ország vakcinaellátása, mint azt

Elolvasom >
Belföld

Huszárok közt karddal és tollal: Mészáros Lázár élete

225 éve született Mészáros Lázár honvéd altábornagy, a Magyar Tudós Társaság levelező tagja, Magyarország első hadügyminisztere, aki az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt töltötte be tisztségét. Az ő életútja előtt tisztelgünk a mai napon.

Elolvasom >