Kettős mérce a jogállamiság tükrében

Ternovácz Áron

Ternovácz Áron

Brüsszelt a járvány okozta nehézségek sem tartják vissza attól, hogy időt és energiát szenteljen politikai támadásokra. A jogállamiságra nincs pontos definíció, így azzal kapcsolatban szinte az összes uniós országban találhatnánk kivetnivalót. Politikai hadjárat a nemzeti kormányok ellen a pandémia alatt is? Létezik a kettős mérce? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Kevés annyira súlyosnak beállított, mégis alaptalan és megfoghatatlan támadóeszközzel találkozhatunk a mainstream nemzetközi médiában, mint amilyen a jogállamiság. A brüsszeli bürokraták a fogalom kisajátításával, tényvizsgálat hiányában álhírekre, dezinformációkra alapozva mondanak politikai ítéletet a nemzeti kormányok felett, amely alapján jelenleg az uniós forrásokat is meg akarják vonni Magyarországtól. Jogos az érzés, hogy a hátunk közepére sem kívánjuk a témát, hiszen 2013 óta számtalanszor támadtak bennünket azzal, hogy nem felelünk meg az egyébként pontosan nem meghatározott jogállamisági alapelveknek. Akkoriban a portugál Rui Tavares írt egy Magyarországról szóló jelentést, később a holland zöldpárti képviselő, Judit Sargentini vette át tőle a stafétabotot. Az általa alkotott dokumentum felszólította a Tanácsot, hogy indítsa el a 7-es cikkely szerinti eljárást, azaz állapítsa meg, fennáll-e az egyértelmű veszélye annak, hogy Magyarország megsérti az EU alapértékeit. A Sargentini-jelentés egyébként terjedelemben nem sokkal volt hosszabb egy egyetemi alapképzésen írandó szakdolgozatnál: mindössze 68 oldal. A magyar kormány egy többszáz oldalas dokumentumban tételesen cáfolta az állítások hitelességét, amelyre csupán az volt a reakció: az összképpel van baj. A jelentés tartalmát ellenzéki politikusok és olyan nemzetközileg támogatott civil szervezetek szolgáltatták, mint a Transparency International vagy a Nyílt Társadalom Alapítvány. Az irat szerint hazánkban többek között az igazságszolgáltatás függetlensége, a véleménynyilvánítás szabadsága, a kisebbségek jogai, a migránsok és menekültek helyzete ad okot az aggodalomra.

A fent említett alapértékeket, amelyek alapján eljárást indítottak Magyarország ellen, az EU-alapszerződés második cikkelye tartalmazza:

„Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.”

Jól látható, hogy a bekezdés a jogállamiságon kívül, több meghatározást is tartalmaz. A kérdés csupán az, hogy a Brüsszelben elképzelt jogállamisági fogalom tartalma felülírhatja-e a demokrácia definíciójának tartalmát. Magyarország kormánya ugyanis kikérte állampolgárainak véleményét a bevándorlás kérdésében, akik a 2016-os népszavazáson egyértelműen állást foglaltak: nem kérnek belőle! Brüsszel pedig a magyar emberek véleményét figyelmen kívül hagyva, jogállamiság címszó alatt a migránsok és menekültek helyzete miatt fejezte ki aggodalmát. Felvetődik hát a kérdés: mi lesz a demokráciával?

Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke ugyanis ennek ellenére képes volt betegnek nevezni azt. Sőt, később azt is kijelentette, hogy a magyar emberek “nincsenek abban a helyzetben, hogy önálló véleményt alkossanak”. Erre reagálva a Magyar Kormány megvonta a kétoldalú munkakapcsolatot a biztos asszonnyal, hiszen annak kijelentései összeegyeztethetetlenek a bizottságban elfoglalt pozíciójával.

A fent kifejtett állításra, illetve Jourová kijelentésére hívta fel a figyelmet Varga Judit igazságügyi miniszter a Tranzit Közéleti Évadnyitóján, ahol vitapartnere a Magyarországot Brüsszelben rendszeresen támadó, Vera Jourovával gyakran egyeztető Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti képviselője volt.

„Vajon a demokrácia nem érdemel tiszteletet? Például egy demokratikusan megválasztott magyar kormány nem érdemel annyi tiszteletet, hogy ilyen hangnemben nem beszélünk a választók akaratáról?” – tette fel a kérdést a miniszterasszony. Varga Judit rávilágított a Momentumban uralkodó morális problémákra is, ugyanis a párt nemrégiben szövetségre lépett a Demokratikus Koalícióval, amelynek elnöke az a bizonyos Gyurcsány Ferenc, aki 2006-ban békés demonstrálók szemét lövette ki Budapest utcáin. Sőt, az akkori miniszterelnök mindezek után kijelentette, hogy az a rendőri intézkedés jogszerű és arányos volt. Érdekes módon, akkor Brüsszelben senki nem aggódott sem a jogállamiságért, sem a demokráciáért. Nem aggódtak akkor sem, amikor 2019-ben Macron Franciaországában a sárgamellényes tüntetők szemét lövették ki. Indult jogállamisági eljárás? Nem.

Az Unió Magyarországgal szemben alkalmazott kettős mércéjére korábban Kövér László is felhívta a figyelmet:

„Melyik országban figyeli meg az állambiztonság az egyik parlamenti párt képviselőit? Melyik ország rendőrségében van jelen intézményesült rasszizmus a miniszterelnök szerint? Melyik országban delegálnak pártok bírákat? Melyik országban nincs alkotmánybíróság? Melyik országban követik el a legtöbb nemi erőszakot nők ellen? Melyik országban beszéli meg az úgymond független bíró a baloldal politikusaival a jobboldali miniszterelnök ellen hozandó ítéletet? Melyik ország médiája uszít egy vagy több szövetséges ország kormánya ellen? Melyik ország törvényhozása tehetetlen, ha a kommunista tömeggyilkosságok szellemi atyja szobrának felállítását kellene megakadályoznia?” Egyik esetben sem Magyarországról volt szó. Indult bármelyik eset után legalább egy jogállamisági vizsgálat? Nem.

És itt nincs vége. A minap kiderült, hogy belga jogászprofesszorok jogellenesnek találják a frissen bevezetett szigorító intézkedéseket, ugyanis azokról a belga szövetségi parlament nem vitázott és nem is szavazott. Az Európa-szerte életbe lépő korlátozó intézkedéseket az Európai Bizottság is hivatott vizsgálni. Emlékezzünk: a járvány első hullámakor elsősorban Varsó és Budapest hatékony járványügyi védekezéséhez szükséges rendkívüli jogrendet érte brüsszeli kritika. Vajon a belgák is így járnak majd? Kétlem.  

Brüsszel a világjárvány kellős közepén sem szeretne teljes gőzzel a válság okozta károk mérséklésére koncentrálni. Októberben jogállamiság címszó alatt Bulgária jobboldali kormányát támadták meg, illetve Szlovénia is célkeresztbe került. Az eljárás Magyarországgal szemben jelenleg is zajlik. Továbbra is politikai csatározást folytatnak. Újabban éppen arról folyik a vita, hogy Brüsszel jogállamisági feltételekhez kötné az költségvetési- illetve a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk helyreállítását célzó csomag kifizetését, amelyet Magyarország és Lengyelország is kész megvétózni, hiszen az diktatórikus-jogállamisági feltételek mellett elfogadhatatlan. A probléma az, hogy így a valóban segítségre szoruló déli államok késve kapják meg a segélyt, látszólag a mi hibánkból. Erre mutatott rá Kövér László a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

„Valójában nem Magyarországon és Lengyelországban van baj a sajtóval, hanem a tőlünk nyugatabbra fekvő országokban, ahol már azt gondolják, hogy azzal az elsöprő médiafölénnyel, azzal a tényleg goebbelsi propagandával, amivel ők már rendelkeznek, el fogják tudni hitetni, hogy Magyarország és Lengyelország kormánya a felelős, amiért a bajbajutott államok nem jutnak mentőcsomaghoz” – fogalmazott.

Ha egy világjárvány sem elég, vajon mi kell ahhoz, hogy Brüsszel félre tegye a politikai hadjáratot a nemzeti kormányok ellen? A fentiek alapján egyértelműen kijelenthetjük: a jogállamisági támadás csupán egy értékkülönbségen alapuló hazugság.

kép forrása: elte.hu

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Friss hírek

Legfrissebb híreink

Külföld

Mi lesz veled, Amerika?

Joe Biden elnöki beiktatása után két hónapon belül 11 millió illegális migránsnak adna állampolgárságot. Ha ez az elképzelése megvalósulna, az olyan folyamatot indítana meg, ami belátható időn belül teljesen megváltoztatná az ország társadalmi szerkezetét.

Elolvasom >
Külföld

Vége az európai békének?

A ’80-as évek végén, ’90-es évek elején Közép-Kelet-Európában megtörtént rendszerváltások, és a nyugati integráció a tartós európai béke hamis illúzióját teremtette meg. Ellenség hiányában az európai államok csökkentették védelmi kiadásaikat. A 2015-ben új erőre kapott bevándorlás, az ezzel szorosan összefüggő iszlám terrorizmus és az ezzel szinte egy időben kitört ukrajnai polgárháború viszont cáfolták ezen intézkedések jogosságát. Az egymás után kirobbanó konfliktusok egy újabb fegyverkezési tendenciát indítottak el, mely a hidegháború óta nem látott technikai innovációt hozott létre.

Elolvasom >