Különleges jogrendek III.: Kelet-Európa vs. Covid-19

Ivanov Judit Leila

Ivanov Judit Leila

Miután körbejártuk Magyarország és Ausztria különleges jogrendet kiváltó küzdelmét a koronavírus-járvány ellen, illetve megvizsgáltuk, hogy egyes nyugat-európai országok milyen jogi megoldásokat igyekeztek alkalmazni a Covid-19 kezelésére, most Kelet-Európa felé vesszük az irányt. Nemzetközi kitekintésünkben a következő országokat fogjuk tanulmányozni: Lengyelország, Szlovákia és Románia.

Az európai országok alkotmányaiban különféle megoldások találhatóak a koronavírus-járvány alkotmányosan történő szabályozására és kezelésére. Egy a közös bennük, hogy ezen esetekben az állami működés általános szabályaitól eltér a jogalkotó és egyfajta speciális időszak keretein belül, akár az egyes alapjogok szükséges mértékű korlátozásával próbálja kezelni a kialakult helyzetet.

Lengyelország

A lengyel Alkotmány XI. fejezete tartalmazza a rendkívüli helyzetek kezelésére szolgáló intézkedési típusokat. Az alábbi három lehetőség került szabályozásra: rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet (természeti katasztrófahelyzet).

A rendkívüli állapotot a Minisztertanács javaslatára a köztársasági elnök rendelheti el, ehhez 48 órán belül szükséges a Képviselőház ellenjegyzése. A rendkívüli állapot a magyar Alapörvényben megtalálható azonos nevű különleges jogrendi típusához hasonló szabályozás. Alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a lengyel államot külső támadás veszélye fenyegeti vagy támadás érte területét, vagy az ország a kollektív védelemből eredő nemzetközi kötelezettségének tesz valamilyen formában eleget.

A szükségállapot az állam alkotmányos rendjének védelme érdekében, illetve az élet- és vagyonbiztonság fenyegetettsége esetén hirdethető ki. Időtartama korlátozott: maximum 90 napig tarthat, meghosszabbítása egyszer, 60 napnál nem hosszabb időre, a Képviselőház jóváhagyásával van lehetőség.

A harmadik típus a veszélyhelyzet, amelyet a Minisztertanács rendelhet el maximum 30 napra. Az egész állam területén történő kihirdetéshez a Képviselőház jóváhagyása szükséges.

Lengyelországban nem hívták életre a különleges jogrendet, ugyanis nem hirdettek alkotmányos szükségállapotot

Az Alkotmány meghatározza a különleges jogrendi állapotok idejére a közhatalmi szervek tevékenységének elveit. A rendkívüli intézkedéseknek arányosnak kell lenniük, illetve törekedniük kell az állam rendes működésének mielőbbi helyreállítására. Ilyenkor nem módosítható az Alkotmány, a választási törvények és a rendkívüli állapotról rendelkező törvények; továbbá nem lehet országos népszavazást vagy választásokat tartani (a rendkívüli helyzet idején a képviselőház, a szenátus, a helyi önkormányzatok és a köztársasági elnök megbízatási ideje automatikusan meghosszabbodik). Az Alkotmány meghatározza azokat a kereteket, amelyeken belül a rendkívüli állapotról szóló törvény korlátozhatja az alapvető emberi és állampolgári jogokat.

A koronavírus-járvány kezelésére elfogadott főbb intézkedések során Lengyelországban nem vezették be a különleges jogrendet, ugyanis nem hirdettek alkotmányos szükségállapotot. A pandémiára adott lengyel válasz közönséges jogszabályokon, valamint ezen jogszabályokat végrehajtó végrehajtási rendeleteken alapul. A főbb alkalmazandó jogalkotási aktusok a következők: a 2008. december 5-i törvény, az emberek fertőzésének és fertőző betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló törvény és a 2020. március 2-i  Covid-19 megelőzésével, leküzdésével és az azzal kapcsolatos speciális megoldásokról szóló törvény, amely 2020. március 8-án lépett hatályba. A járványveszély megállapítása 2020. március 13-án történt meg, a járványállapotot pedig 2020. március 20-án nyilvánították ki. Ez a két rendelkezés nem tévesztendő össze a fent leírt különleges jogrendi helyzetekkel.

Szlovákia

A Szlovák Köztársaság Alkotmánya az alábbi különleges jogrendi típusokat tartalmazza: rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet. A rendkívüli állapot, vagy veszélyhelyzet esetén az alapvető jogok és szabadságok korlátozásának feltételeit és mértékét alkotmányos törvény határozza meg. A szlovák alkotmány nem tartalmaz járványkezelésre vonatkozó részletszabályokat, ugyanakkor meghatározza azokat tényállásokat, amelyek során különleges jogrend hirdethető ki. 

A szlovák alkotmány a rendkívüli jogrendek alatt egyedi jogosítványokkal ruházza fel az Alkotmánybíróságot

A rendkívüli állapot tekintetében érdemes kiemelni, hogy a szlovák alkotmányban nem jelenik meg ennek a típusnak a pontos meghatározása, csak a felhatalmazást tartalmazza az erre vonatkozó alkotmányos törvény megalkotására. Ezzel szemben azokban az országokban, ahol létezik ez a különleges jogrendi típus, ott alkotmányos szinten konkrét tényállásban kerül definiálásra.

A szlovák törvényhozás 2002-ben fogadta el azt a törvényt, amely az állam biztonságának védelmét háborús időben, valamint rendkívüli körülmények és veszélyek esetén is biztosítja. Kimondja, hogy az emberek életét és egészségét veszélyeztető járványügyi fenyegetések, a környezetet és a vagyonbiztonságot fenyegető természeti szerencsétlenségek, katasztrófák, továbbá ipari és közlekedési problémák esetén a Kormány maximum 90 napra veszélyhelyzetet hirdethet ki. Ez kizárólag az országnak arra a részére vonatkozhat, ahol az adott helyzet fennáll. Veszélyhelyzet ideje alatt egyes alapvető jogok a kiváltó körülményekkel arányos mértékben korlátozhatók, továbbá a normál működéstől eltérő kötelezettségek írhatók elő. Mind a veszélyhelyzet kihirdetését, mind annak végét meg kell jelentetni sajtótermékekben, be kell jelenteni rádió- és televízióadásban, valamint közzé kell tenni hivatalos közlönyben.

Kiemelendő továbbá a 42/1994-es törvény a civil lakosság védelméről, amely lehetővé teszi egy különleges jogrendi szintet el nem érő, úgynevezett különleges helyzet kihirdetését. A Kormány erre akkor jogosult, ha az adott fenyegetés túllépi a regionális szintet, ugyanis mindaddig a regionális és helyi hatóságok rendelkeznek a döntéshez szükséges hatáskörökkel. Ebben a valójában válságkezelésnek értelmezhető állapotban a hatóságok az általános kereteiknél szélesebb körben és gyorsabban intézkedhetnek, továbbá szintén jogosultak a lakosságvédelem (így egyébként a közegészség) érdekében kötelezettségeket előírni. A jogintézményt Szlovákiában rendszerint az árvizek vagy földcsuszamlások okozta károk elhárítására vagy enyhítésére használják fel.

2020. március 11-én kormányrendeletben az ország teljes területére kihirdették a különleges jogrendi szintet el nem érő, fentebb már részletezett különleges helyzetet. A vírus terjedése azonban már 2020. március 15-én indokolttá tette a veszélyhelyzet kihirdetését. Erre nagy mértékben az egészségügyi ellátórendszer felkészítése okán volt szükség.

A rendkívüli hatalomgyakorlás eseteiről a Kormány kezdeményezésére a köztársasági elnök határoz. Az alkotmányos garanciák esetében a szlovák alkotmány kifejezetten egyedinek minősül, ugyanis ezen időszakokra speciális hatáskörökkel ruházza fel a szlovák Alkotmánybíróságot. Ezen kivételes jogkörök közé tartozik az, hogy az Alkotmánybíróság dönt a különleges jogrend elrendelésének alkotmánnyal és jogszabályokkal való összhangjáról, a bevezetett rendeletek alkotmányos és törvényi összeférhetőségéről, illetve az alapjogok korlátozásának szükségességéről és annak mértékéről.

Románia

A román Alkotmány a kivételes hatalomgyakorlás kapcsán az alábbi esetköröket különbözteti meg: ostromállapot és szükségállapot.

Mivel Románia elnöke a fegyveres erők főparancsnoka és a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács Elnöke is, így ő rendelkezik a ostromállapot bevezetéséről. Ez a típus akkor kerül alkalmazásra, amikor az országot valamilyen nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres konfliktus veszélye fenyegeti. Ilyenkor az elnök a Parlament előzetes jóváhagyásával kihirdeti a fegyveres erők részleges vagy teljes mozgósítását. A döntést utólagosan kell a Nemzetgyűlés elé terjeszteni, a döntés meghozatalától számított 5 napon belül. Mozgósítás vagy háború esetén a Parlament folytatja tevékenységét ezen állapotok teljes időtartama alatt, vagy ha nincsen ülésszak, akkor a kinyilvánításuktól számított 24 órán belül összehívottnak minősül.

A román elnök az egész országban vagy egyes területi-közigazgatási egységekben a miniszterelnökkel együttesen aláírt rendeletben bevezetheti a szükségállapotot. A szükségállapot kihirdetésére okot adó körülményeket az 1/1999-es, úgynevezett „szükséghelyzeti rendelet” sorolja fel. A kihirdetéstől számított 5 napon belül kérnie kell a Nemzetgyűléstől ezen intézkedések jóváhagyását. Amennyiben a Parlament nem tart ülésszakot, akkor a szükségállapot bevezetésétől számított 48 órán belül összehívják a bejelentett állapot egész időtartamában működnie kell.

A román elnök, mint államfő szerepe jelentős a különleges jogrendben

A „szükséghelyzeti rendeletet” kihirdetése óta több alkalommal, így a koronavírus-járvány kezelése okán 2020-ban is módosították, ezáltal jogalapot teremtve arra, hogy az elnök rendeleti úton kormányozzon és hozza meg a legszükségesebb intézkedéseket.

Összességében megállapítható, hogy a kelet-európai országok a meghozott intézkedések esetében követik az uniós sztenderdeket, azonban ennek eléréséhez az adott országok jogrendszerbeli sajátosságai különböző megoldásokat igényeltek. Mindez megmutatja, hogy az objektív körülmények és célok több úton is elérhetők, amelyeket alapvetően a jogi, politikai és társadalmi  berendezkedésben mutatkozó különbségek munkálnak ki.

Képek forrása: www.strunkmedia.com, www.freepik.com

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email
Friss hírek

Legfrissebb híreink

Külföld

Különleges jogrendek III.: Kelet-Európa vs. Covid-19

Miután körbejártuk Magyarország és Ausztria különleges jogrendet kiváltó küzdelmét a koronavírus-járvány ellen, illetve megvizsgáltuk, hogy egyes nyugat-európai országok milyen jogi megoldásokat igyekeztek alkalmazni a Covid-19 kezelésére, most Kelet-Európa felé vesszük az irányt. Nemzetközi kitekintésünkben a következő országokat fogjuk tanulmányozni: Lengyelország, Szlovákia és Románia.

Elolvasom >
Winner/Loser

A hét nyertese / vesztese

A hét nyertese: Szijjártó Péter A hét nyertese Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, akinek diplomáciai munkásságának köszönhetően sokkal gyorsabbá válhat az ország vakcinaellátása, mint azt

Elolvasom >
Belföld

Huszárok közt karddal és tollal: Mészáros Lázár élete

225 éve született Mészáros Lázár honvéd altábornagy, a Magyar Tudós Társaság levelező tagja, Magyarország első hadügyminisztere, aki az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt töltötte be tisztségét. Az ő életútja előtt tisztelgünk a mai napon.

Elolvasom >