Két falu, egy érdek

Német Klaudió

Német Klaudió

Doroszló és Sztapár. Két ismeretlen falu a szerbiai Vajdaság Autonóm Tartományból. Előbbi nemzetiségileg magyar, utóbbi pedig szerb többségű. Egészen a 2010-es évek fordulatáig a szerb-magyar viszony nem volt felhőtlen. A szomszédos falvak között azt várná az ember, hogy a közös történetük során rivalizáltak, esetleg amikor e két nemzet között komoly volt a feszültség, akkor a két község is egymás ellen fordult. A két falu azonban nem úgy cselekedett, ahogyan az ember gondolná.

A barátságuk egészen az 1848/49-es forradalom és szabadságharc történetéig vezethető vissza. A monda szerint, amikor Kiss Ernő altábornagy, későbbi aradi vértanú, a délvidéki hadműveletei során Sztapár közelében járt, akkor a sztapári szerbek segítséget kértek a szomszédjuktól. A doroszlóiak egy küldöttséget szerveztek, amely garanciát vállalt Kiss Ernő előtt a sztapári szerbekért, így nekik nem esett bántódásuk.

1849-ben, miután a bécsi udvar sikeresen a magyarok ellen hangolta a Kárpát-medencei nemzetiségeket, több délvidéki, magyar lakta falu a tűz martalékává vált. A mai Bácskossuthfalvát a szomszédos szerb lakosok felgyújtották, mindössze egyetlen ház maradt meg épen a településen. Doroszlónak nem kellett attól félnie, hogy polgárainak bántódása esik. A szerb szabadcsapatokat a sztapáriak tartóztatták fel, és ahogyan azt a doroszlóiak tették, ők is garanciát vállaltak azért, hogy ezek a magyarok jó emberek, nem szabad őket bántani. A két település jó barátsága ekkor kezdődhetett, és nem ért véget akkor sem, amikor a történelem heves viharában olykor a szerbek, olykor a magyarok voltak a többségi nemzet az őket körülvevő új államalakulatban.

1941. április 11-én a Délvidéket megszállták a magyar csapatok és hivatalosan visszacsatolták a Magyar Királysághoz. A magyar településeken ünnepséggel fogadták a katonákat, szentmisét és istentiszteletet tartottak, azonban a szerbek már kevésbé voltak boldogak. A bevonuló királyi honvédcsapatok és a helyi szerb lakosság összekapásai sokszor súlyosak voltak. Egyes, talán túlzó szerb források szerint a bevonuláskor 8.000 szerb életét ontották ki a magyar katonák. Valószínűleg ez a szám jóval kisebb, de valóban történtek kisebb atrocitások. Ennek ellenére a sztapáriaknak haja szála sem görbült. sajtóban szinte szenzációként írták le azt, hogy „Doroszló visszaadta évszázados tartozását Sztapár szerbjeinek”, bár nem teljesen úgy történt, mint ahogyan a korabeli sajtó megírta. Véleményük szerint a doroszlóiak azt mondták a sztapáriaknak, hogy most az egyszer ne lövöldözzenek, és nem esik bántódásuk, de a valóság azért árnyaltabb.

Történt, hogy Stevan Ivkov sztapári lakos átment a szomszédos Doroszlóra, amikor megtudta, hogy a királyi honvédek már Zomborban vannak. Ekkor Bártol István, Nagy Lajos és Kocsis Imre – mindnyájan doroszlóiak – „önkéntes túszként” arról biztosították a magyar katonákat, hogy a sztapáriak jó emberek. Nem is történt semmi atrocitás a faluban a hároméves magyar fennhatóság ideje alatt.

A háború alatt ugyan Doroszlóra törtek be partizán csapatok, és több embert ki is végeztek, de az újabb impériumváltáskor a sztapáriak gondoskodtak arról, hogy barátaiknak ne essen bántódásuk. Minden magyar ház előtt egy sztapári szerb állt, vasvillával, emellett ismét arról biztosították a bevonuló partizánokat, hogy a doroszlóiak jó emberek. A háború utáni Jugoszláviában kulturális szinten is együttműködtek. Nem volt probléma akkor, ha valamit az egyik falu fel akart építeni, mert a másik segített, hiszen tudták, az mindkettőjük javát szolgálja.

Ha mélyebbre ásunk e két falu közös történetében, megtalálhatunk egy örök érvényű értéket: bármikor szembe lehet menni a korszellemmel, a Kárpát-medencében lehet békésen is együtt élni. Lehet, hogy más nyelven beszélünk, mások a nemzeti céljaink, különböző vallásúak vagyunk, de az érdekünk közös: a fennmaradás, mert együtt sikeresebbek vagyunk.

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email
Friss hírek

Legfrissebb híreink

Külföld

Mi lesz veled, Amerika?

Joe Biden elnöki beiktatása után két hónapon belül 11 millió illegális migránsnak adna állampolgárságot. Ha ez az elképzelése megvalósulna, az olyan folyamatot indítana meg, ami belátható időn belül teljesen megváltoztatná az ország társadalmi szerkezetét.

Elolvasom >
Külföld

Vége az európai békének?

A ’80-as évek végén, ’90-es évek elején Közép-Kelet-Európában megtörtént rendszerváltások, és a nyugati integráció a tartós európai béke hamis illúzióját teremtette meg. Ellenség hiányában az európai államok csökkentették védelmi kiadásaikat. A 2015-ben új erőre kapott bevándorlás, az ezzel szorosan összefüggő iszlám terrorizmus és az ezzel szinte egy időben kitört ukrajnai polgárháború viszont cáfolták ezen intézkedések jogosságát. Az egymás után kirobbanó konfliktusok egy újabb fegyverkezési tendenciát indítottak el, mely a hidegháború óta nem látott technikai innovációt hozott létre.

Elolvasom >