Elon Musk elviszi az emberiséget a Marsra, de hogyan fogjuk felosztani az újvilágot?

Elon Musk, a SpaceX vezetője, egy űrkutatási konferencián felvázolta a Mars elérésének lépcsőfokait. Előadásában főként technikai kérdéseket próbált megválaszolni, mint költségek, üzemanyag és az újrahasznosítás lehetősége. Ezek a kérdések aktuálisak és jelenleg a mérnököket is ezek a problémák foglalkoztatják. A technológia dinamikus fejlődése és az Elon Muskhoz hasonló vállalkozók erőfeszítése előbb vagy utóbb meg fogja hozni a gyümölcsét és eljön az idő, amikor emberek százai is elindulhatnak a Mars felé. Viszont, amint lenyílik az ajtó és az első telepesek a Mars felszínére lépnek pontosan kinek a zászlaját fogják kitűzni?

Ez a kérdés talán még nem foglalkoztatja a politikusokat, de idővel viták tárgyát fogja képezni. Jelenleg az 1967-es Nemzetközi Űregyezmény hatályos, mely kimondja, hogy „A világűrt, beleértve a Holdat és más égitesteket, sem a szuverenitás igényével, sem használat vagy foglalás útján, sem bármilyen más módon egyetlen nemzet sem sajátíthatja ki.” Ezek szerint a Mars felszínét egyik állam sem birtokolhatja kizárólagosan. Ezzel pusztán az a probléma, hogy szemben áll a több ezer éves emberi gondolkodással. Mióta az első emberek letelepedtek egy adott területen, azóta a területi hovatartozás az egyik legfontosabb kérdés a közösség számára, beszéljünk akár törzsről, vagy egy modern nemzetállamról. Tucatnyi hely van ma is a Földön, melynek hovatartozása vitatott már évek vagy évtizedek óta, sőt új területi viták is születőben vannak, elég a Dél-kínai-tengerre gondolni. Túl idealisztikusnak tartom azt az elképzelést, hogy a Föld országai majd lemondanak arról az igényről, hogy egyes területeket saját tulajdonként kezeljenek. Szerencsés esetben ezt szerződések formájában fogják rögzíteni. Számunkra talán érdekes lehet, hogy Európa, mennyire lesz meghatározó ezeken a tárgyalásokon.

Az Európai Űrügynökség, mely összeköti az európai államok űrpolitikáját, ugyan nem az Európai Unió szerve, de kulcsszerepe van az európai űrstratégia kidolgozásában és végrehajtásában. Európának ki kell használnia gazdasági és technológiai előnyét és a jelenlegi szinthez képest nagyobb sebességbe kell kapcsolnia. Európa országai és nagyvállalatai rendelkeznek elegendő anyagi forrással ahhoz, hogy képesek legyenek versenyezni az amerikaiakkal. A kérdés az, hogy az európai politikusoknak és vállalati vezetőknek lesz-e annyi bátorsága, hogy egy kockázatos, drága, és ma még talán őrültségnek tűnő, de hosszútávon megtérülő projektbe fektessenek.

Bár a területi kérdés még messzinek tűnik, de az oda vezető út is hosszú és időben el kell indulnunk ahhoz, hogy jó helyre érkezzünk.

Kép forrása: the guardian