Különleges jogrendek I.: Magyarország vs. Ausztria

A különleges jogrendi szabályok biztosítják a jelentkező veszélyek elhárítását az állampolgárok biztonsága és az állam stabilitásának megőrzése érdekében. Alkalmazásukkor rendeleti kormányzás érvényesül, amely országonként eltérő. Hogyan jelenik meg mindez a különböző országokban? Mit kell tudni a különböző különleges jogrendi típusokról? A koronavírus kapcsán kik és hogyan kormányoznak egy adott országban? Több részben megjelenő cikksorozatunkban nemzetközi betekintést nyerhetünk a rendkívüli szabályozás jogi hátterébe, első körben Magyarország, illetve Ausztria esetében.

A koronavírus először 2019 decemberében jelent meg a kínai Wuhan városában. A járványt 2020. március 11-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világjárvánnyá nyilvánította. Új vírus révén nem lehetett előre felmérni azt, hogy milyen hosszútávú hatásai lesznek a pandémiának. Egy dolog volt csupán biztos: szükség van olyan lépésekre, amelyek a járvány visszaszorítását hivatottak biztosítani. A demokratikus jogállamokban ezen lépések érvényesítésére rendszerint a kormányzati szerveknek van jogosultsága.

Miről is van szó?

Egy jogállam működésében akadnak olyan különleges esetek, amikor a normál időszaki jogrendtől eltérő államhatalmi rend alkalmazása válik szükségessé. Ezt nevezzük különleges jogrendnek, amelyben az államhatalom valamelyik ága olyan jogszabályokat hozhat, amelyek biztosítják a rendkívüli körülmények során felmerülő feladatok végrehajtását, illetve a megjelent veszélyek elhárítását az állampolgárok biztonsága és az állam stabilitásának megőrzése érdekében. A különleges jogrend alkalmazása tehát olyan rendkívüli időszak, amikor alkotmányos vagy törvényi szinten meghatározott feltételek teljesülése esetén törvényektől eltérő, egyes alapjogokat is korlátozó rendeleti kormányzás érvényesül.

Különböző helyeken megjelenő írásokban sokszor olvasni, hogy a szerző hibásan alkalmaz jogi fogalmakat, azokat egymás szinonimájaként használva. Azonban fontos tisztába tenni, hogy pontosan mit jelentenek ezek a fogalmak, ha valaki nem szeretné az embereket akár önhibáján kívül félretájékoztatni. A járványhelyzet alatt a pontos tájékoztatás minden esetben rendkívül fontos.

Forrás: www.demokrata.hu

Magyarország

Magyarország Alaptörvénye tartalmazza a különleges jogrend hazai szabályrendszerét. Az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával kap jogosultságot a különleges jogrend típusainak kihirdetésére, amely alkotmányozó többséget is jelent. A kivételes hatalom jogi lényege a jogállamot fenyegető jelentős veszéllyel szembeni mihamarabbi fellépés, adott esetben az Alaptörvényben garantált alapjogok egy részének korlátozásával, egyidejűleg a megfelelő alkotmányos garanciák biztosításával. Pontosan meg kell határozni a kezdetét és a végét, eljárásait, terjedelmét, amit a végrehajtó hatalom nem léphet át. Rögzíteni kell, hogy milyen állapotok, események bekövetkezése okán hirdetik ki és amennyiben az megszűnik, akkor megszűnik a kivételes hatalom gyakorlásának jogalapja is.

Hat típusát különböztetjük meg: rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, váratlan támadás, terrorveszélyhelyzet, veszélyhelyzet.

A rendkívüli állapot azt az időszakot jelenti, amikor az állami rend létét fenyegető háborús veszély vagy hadiállapot áll fenn és ezeknek a kezelésére szolgál. Az Országgyűlés minősített kétharmaddal kap jogosultságot a rendkívüli állapot kihirdetésére és ezzel egyidejűleg Honvédelmi Tanácsot hoz létre. A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, és mint testületi szerv, gyakorolja az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Kormány jogait. Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács a honvédelmi törvényben meghatározott esetek szabályozására alkothat rendeletet.

A szükségállapot elsősorban rendvédelmi típusú állami beavatkozás, amely az ország területén belül, az állam működését, a lakosság élet- és vagyonbiztonságát fenyegető cselekmények, terrorjellegű és egyéb – fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett erőszakos cselekmények bekövetkezésekor kialakuló – veszélyek kezelésére szolgál. Szükségállapot idején a honvédelmi törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be, azaz elnöki rendeleti kormányzás valósul meg.

Az Országgyűlés a megelőző védelmi helyzetet pontosan megjelölt időtartamra hirdeti ki. A kihirdetését megalapozó okok lehetnek külső fegyveres támadás veszélye vagy szövetségi kötelezettség teljesítésének a célja. Létrehozásának célja a NATO csatlakozáshoz köthető.  A Kormány ezen időszakban is rendeletekkel kormányoz.

A váratlan támadás létrehozása a délszláv háborúkhoz kapcsolódik 1993-ban, amikor időnként átlépték a magyar határt kisebb idegen csapattestek és ezekre a helyzetekre nem volt akkoriban jogi szabályozás. Ebben a helyzetben a szintén a Kormány kezébe kerül az irányítás, de az állam tartózkodik a Magyar Honvédség országon belüli harcszerű alkalmazásától, szimplán országhatár melletti fegyveres konfliktus esetén biztosítják az ország területét és biztonságát anélkül, hogy nemzetközi jogi szempontból hadviselő féllé válnának. Ez a különleges jogrend kizárólag a támadás elhárításáig, illetve rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetéséig tarthat. 

A következő típus a terrorveszélyhelyzet, amelyet az Alaptörvény 6. módosításakor hoztak létre 2016-ban. Akkoriban Európa-szerte terrortámadások történtek a migrációs hullám következtében, és egy ilyen cselekmény bekövetkeztére történő felkészülést elősegítésére szolgált volna. Abban az esetben alkalmazzák, ha az ország területén terrortámadás veszélye áll fenn, vagy az ország területén terrortámadást követtek el. Kihirdetéséhez a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A terrorveszélyhelyzet ideje alatt rendelet kiadására a Kormány jogosult.

Az utolsó kategória a veszélyhelyzet, amelyet akkor vezetnek be, amikor élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás és ipari tevékenység következik be. Ilyen volt anno az ajkai vörösiszap-katasztrófa is. A koronavírus által okozott kihívások kezeléséhez nálunk a veszélyhelyzet kihirdetésére van lehetőség, biztosítva a Kormány kivételes intézkedési jogkörét, rendeleti kormányzás formájában. Ezt a jogkört a katasztrófavédelmi törvényben meghatározottak szerint gyakorolhatja: az ott megjelölt tárgyköröket érintően egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, hatályos törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

Többek között hazánkban az alábbi rendeletek léptek érvénybe a koronavírus-járványra vonatkozóan: kijárási korlátozás, hitelmoratórium, online oktatás, távmunka, határellenőrzés, katonai közreműködés, nyitvatartási idők szabályozása, akciócsoport létrehozása, stb.

Amennyiben az Országgyűlés elfogadja az Alaptörvény 9. módosítására irányuló, az országgyűlés által még nem tárgyalt javaslatot, úgy az elfogadás után a különleges jogrendnek 2023. július 1-től három fajtája maradna: hadiállapot, szükségállapot, veszélyhelyzet.

Ausztria

Ausztriában eltérő a helyzet, mint Magyarországon, ott ugyanis lényegében nem szabályozzák a különleges jogrendet. Mindez annak tudható be, hogy szemben mondjuk Magyarországgal, Németországgal vagy Spanyolországgal, Ausztria nem tartozik a több évtizeden át diktatúrát megélt államok közé, így az alkotmányozók nem érezhették szükségét annak, hogy részletes szabályokkal kössék meg a hatalom kezét a rendkívüli helyzetekben.

A különleges jogrend esetkörei kapcsán Ausztria alkotmánya néhány egymástól különálló rendelkezést tartalmaz, amelyek nincsenek egységes fejezetbe rendezve. Az osztrák jog négy olyan szituációt ismer, amely a különleges jogrend jellemzőivel rendelkezik, ezek közül hárommal kapcsolatban tartalmaz rendelkezést az alkotmány. Ez a négy esetkör a következő helyzetekre vonatkozik: háborús helyzet, felkelés és lázadás, katasztrófák, ellátáshiány.

A háborús helyzet kimondja, hogy az állam katonai védelme mellett a szellemi, polgári és gazdasági értékeket is biztosítani kötelesek. Háború idején az osztrák állampolgárságú férfiak biztosítják a felfegyverzett polgárőrséget, azaz valamennyi osztrák állampolgár férfi hadköteles, az osztrák női állampolgárok pedig szabad akaratukból katonai szolgálatot teljesíthetnek a szövetségi hadseregben.

A felkelés és lázadás az állam rendje ellen irányuló cselekményeket jelenti. Két formáját különböztetjük meg: az egyik a legfelsőbb szerv ellen elkövetett támadás, amely a hatalom átvételét célozza meg, a másik a lázadás és a terror, amelyeknél a belső stabilitás felbomlasztása a cél.

A katasztrófák körébe tartoznak a természeti katasztrófák, tűzvész, illetve egyéb, az átlagosnál nagyobb méreteket öltő szerencsétlenségek, melyek leküzdése túlnyomórészt a szövetségi tartományok hatáskörébe tartozik.

Az ellátáshiány csoportjába tartoznak azon gazdasági, szociális és humanitárius természetű válsághelyzetek, ahol az alapvető javak, mint az élelmiszer-, víz- és energiaellátás, illetve a környezet veszélyeztetve vannak.

Alkotmányuk rendkívüli intézkedésre a szövetségi elnököt ruházza fel úgynevezett „szükségrendelkezési joggal”, amellyel kivételes helyzetekben – ilyen a koronavírus is – élhet. További rendkívüli, főként belső katasztrófahelyzetekben a lakosság védelmét illetően az osztrák belügyminisztérium az illetékes szerv. A kivételes, rendkívüli és katasztrófahelyzetekben a további szabályozás leginkább a tartományok feladata.

Ausztriában különleges jogrend bevezetésére nem került sor. A koronavírus-járvány kezelésére egy átfogó törvényt hoztak létre, amelyet a Nemzeti Tanács fogadott el 2020 márciusában. Ez a jogszabály egy korábbi, 1950-es járványügyi törvény által jogalkotási alapként szolgált a Covid-19 terjedésének lassítását célzó különféle intézkedések bevezetéséhez.

Az alábbi szabályozások kerültek bevezetésre: gyárak, irodahelyiségek, vállalatok, vendéglátóegységek, kereskedelmi és szolgáltatói egységek, szabadidős intézmények bezárása, rendezvények betiltása, általános kijárási korlátozás, szállodák turisztikai üzemelésének felfüggesztése, stb.

Minden kormányzati korlátozásnak azonban szigorúan „szükségesnek” és arányosnak kell lennie. A Covid-19 törvény 2020. december 31-ig van hatályban.

Forrás: www.bbklaw.hu

Összességében elmondható, hogy országonként változó a különleges jogrendek szabályozása és alkalmazása a koronavírus ideje alatt. Habár Magyarország Kormányának járványügyi intézkedései sok esetben veszik például az osztrák mintát, azok mögött merőben más jogszabályi háttér áll. A jelenség sokkal inkább a két ország szomszédságához és a vírus terjedéséhez köthető, mintsem jogrendszeri hasonlóságokhoz. Egységesen mindenhol az a cél, hogy az államok a rendkívüli helyzetekben is működőképesek maradjanak, az állami szuverenitás, az alkotmányos rend, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága fenntartható legyen, amelyhez elengedhetetlen a különleges jogrend valamilyen szintű megjelenése a jogrendszerekben. Az állam normál működéséhez képest ilyenkor szigorúbb szabályok lépnek hatályba, amelyek szociális és gazdasági nehézségekkel járhatnak, mi több a döntéshozó politikai kockázatot is vállal, ugyanis a különleges jogrendek társadalmi támogatottsága igencsak csekélynek mondható. Ennek ellenére ilyen helyzetekben fontos a problémák stabil és higgadt kezelése, a megfelelő és pontos tájékoztatás, illetve a társadalmi összefogás, hiszen így lehet pozitív irányba tovább haladni az ilyen krízishelyzeteket követően.

Borítókép: www.healthlawobserver.com

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

3 válasz

  1. Nagyon korrekt és átfogó írás, amely bepillantást enged a magyar jogrend ezen, sokak által nem, vagy csak kevésbé ismert szegmensébe. Nagyon ajánlanám baloldali politikusoknak is, akik gyakran nincsenek tisztában a jogszabályok alkalmazával.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Friss hírek

Legfrissebb híreink

Belföld

Kizárásokkal indította a nyarat az MSZP

Kizárták az Magyar Szocialista Pártból (MSZP) Szakács László országgyűlési képviselőt, egykori elnökhelyettest. A baloldali politikus ellen az a gyanú merült fel, miszerint át akar igazolni a Gyurcsány Ferenc vezette Demoratikus Koalícióba (DK), ezért az MSZP Országos Etikai és Fegyelmi Ügyek Tanácsa határozatában kizárta őt a pártból.

Elolvasom >
Belföld

A víz, amely újra vérré vált

Csütörtök reggel 10 óra van. Kicsivel több, mint 12 órával ezelőtt kezdődött a német – magyar mérkőzés. Életem meccse volt ez. A végeredmény 2-2 lett, győztünk, de nem nyertünk. Ezzel az eredménnyel búcsúzik a magyar válogatott az Eb-től. Ilyen játékkal nem szégyen kiesni. Ne is szégyellje senki!

Elolvasom >
Quo vadis? - Történelemi rovat

Száz éve jött létre a kisantant

Ma száz éve Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia szövetségre lepésével létrejött egy regionális politikai-katonai szövetség, az úgynevezett kisantant. A hazánk megcsonkításából hasznot húzó államok így próbálták megtartani a stabilitásukat a térségben, gátat vetni a Habsburg-restaurációnak, valamint bármilyen magyar revizionista törekvésnek.

Elolvasom >