Különleges jogrendek II.: Nyugat-Európa a pandémia árnyékában

Ivanov Judit Leila

Ivanov Judit Leila

Magyarország és Ausztria rendkívüli szabályozása után a második részben Nyugat-Európa felé vesszük az irányt. Nemzetközi szinten a következő országokat vizsgáljuk: Franciaország, Németország és Olaszország.

Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy a különleges jogrendi szabályok képesek biztosítani egy adott országban jelentkező veszélyek elhárítását az állampolgárok biztonsága és az állam stabilitásának megőrzése érdekében. Az európai alkotmányok áttekintéséből megállapítható, hogy az egyes alkotmányok hogyan tesznek különbséget a különleges jogrendi állapotok között, továbbá milyen eseteket szabályoznak alacsonyabb szintű jogszabályokban. Leginkább arra helyezik a hangsúlyt, hogy a meghatározott körülmények beálltához kötött különleges jogrend bevezetésére mely hatalmi ágnak van jogosultsága.

Franciaország

Franciaországban az alábbi különleges jogrendi szabályozások léteznek: rendkívüli elnöki intézkedési jogkör, ostromállapot, szükségállapot. Mindegyik különleges jogrendi típusban közös elemként szerepel, hogy a francia nemzetet fenyegető potenciális veszélyek és azok elhárításának következményei eltérést követelnek a szokásos körülmények között alkalmazandó jogi keretektől. Az ostromállapotot és a szükségállapotot a „fékek és ellensúlyok rendszere” keretezi, míg a rendkívüli elnöki intézkedési jogkör szélesebb hatáskört biztosít a köztársasági elnöknek, kevesebb intézményi ellensúllyal.

Franciaország tavaly létrehozta az egészségügyi szükségállapot jogi kategóriáját.

A rendkívüli elnöki intézkedési jogkör akkor alkalmazható, amikor a köztársaság intézményei, a nemzet függetlensége vagy területi integritása, az ország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése veszélybe kerülhet úgy, hogy közben az alkotmányos intézmények rendes működése megszakad. Bevezetésére akkor van lehetőség, ha a francia elnök egyeztetett a miniszterelnökkel, a Parlament két házának elnökével, illetve az Alkotmánytanáccsal.

Az ostromállapotot minisztertanácsi rendelet vezeti be azon esetekben, amennyiben külföldi háború vagy fegyveres felkelés közvetlen veszélye állna fenn. A rendeletnek tartalmaznia kell, hogy mely területre vonatkozik, illetve mekkora időtartamra határozzák meg (maximum 12 nap, azonban minisztertanácsi előterjesztéssel a Nemzetgyűlés hosszabbíthat rajta).

A törvényi szinten szabályozott szükségállapot idején az ország belső működését fenyegető kockázatok, élet- és vagyonbiztonság ellen irányuló, elsődlegesen belügyi jellegű kihívások esetében biztosítottak a békeidei szabályozástól eltérő jogkörök. A franciák 2015 őszétől az Európába berobbanó terrorhullám következtében egészen 2017. novemberéig éltek szükségállapoti különleges jogrendben. Ez a felsorolás egészült ki napjainkban egy negyedik kategóriával, mivel a parlament 2020. március 23-án törvényt fogadott el a koronavírus-járvány kezelésére vonatkozóan, létrehozva az egészségügyi szükségállapotot. Egyelőre nem érezték indokoltnak a rendkívüli elnöki intézkedési jogkör aktiválását vagy szükségállapot bevezetését, hanem ezen kihívásokra specializált egészségügyi szükségállapot kihirdetésére került sor. Ennek keretében határozott időre és meghatározott tárgykörökben biztosított a rendeletalkotás a Kormány számára.

Németország

A német alkotmány kettő különleges jogrendi állapotot szabályoz, ez a feszült helyzet és a védelmi helyzet.

Németországban az egészségügyi miniszter jogköreit bővítették.

Feszült helyzetben a kivételes hatalom gyakorlásához a Németországi Szövetségi Köztársaság parlamentjének (Bundestag) kétharmados döntést kell hoznia. Az ország katonai védelmén túli célból a Szövetségi Védelmi Erő (Bundeswehr) csak akkor alkalmazható, ha azt az alkotmány kifejezetten megengedi.

Védelmi helyzetben (ez megfelel a hazai „rendkívüli állapot” kifejezésnek) vagy akár a feszült helyzetben is a konvencionális katonai feladatok mellett a Bundeswehrnek lakosságvédelmi funkciói is vannak (élet- és vagyonbiztonság).

A német alaptörvény a hatásköri változásokra helyezi a hangsúlyt. A szövetségi kormány a szövetségi igazgatáson kívül a tartományi kormányoknak is adhat utasításokat, és hatáskörüket átruházhatja a tartományi kormányok meghatározott tagjaira, vagy ennek ellenkezője is érvényesülhet, ha például fegyveres támadás esetén a kancellár vezényli a hadsereget, továbbá számos hatáskör kikerül a tartományok közvetlen fennhatósága alól.

Németországban a járványkezelés keretében hozott intézkedések és a vírushelyzetben alkalmazott alapvető jogok korlátozásai nem a szövetségi alaptörvényben lefektetett rendkívüli helyzetekre vonatkozó rendelkezéseken alapulnak tehát az egészségügyi vészhelyzet nem képez különleges jogrendi esetkört. A koronavírussal összefüggésbe hozható német szabályozás ágazati szabályozás keretein belül, hatáskörátruházással valósult meg. A fertőző betegségek leküzdéséről és megelőzéséről szóló törvény legnagyobb újítása pedig az, hogy Németországban a járványügyi törvény módosítása alapján az egészségügyi miniszter számos jelentős jogosítványhoz jutott, ennek értelmében a járványhelyzet leküzdése érdekében rendeleteket is alkothat.

Olaszország

Az olasz alkotmányban alapvetően egyféle szabályozása van a különleges jogrendnek: ez a hadiállapot, amely a szükséges hatáskörök kormánynak való kiosztását tartalmazza ugyan, azonban nem alkalmazható azokra a helyzetekre, amelyek nem a fegyveres konfliktusok általi veszélyből fakadnak. E hiány ellenére az olasz jogrend rendkívüli körülmények között lehetővé teszi egyedi intézkedések bevezetését.

Elsősorban a Kormány közbiztonsági okokból, az állam jogi és gazdasági egységének megőrzése érdekében avatkozhat közbe, illetve helyettesítheti a helyi szervezeteket (régiók, tartományok, városok és önkormányzatok) hatáskörük gyakorlása során.

Másodsorban a Kormány saját hatáskörében elfogadhat törvényerejű rendeleteket, amelyek ugyanolyan jogi helyzetben állnak, mint a közönséges törvények, ha a rendkívüli helyzet vagy szükségszerűség megkívánja az alkalmazásukat. A törvényerejű rendeleteket az elfogadásuktól számított 60 napon belül kell benyújtani a Parlament kamaráihoz (Képviselői Kamara és Szenátus), hogy törvényessé válhassanak, ennek hiányában érvénytelenné válnak. Ezt a jogi eszközt az elmúlt évtizedekben gyakran alkalmazták a jogalkotás során, legutóbb a koronavírus-járványra adott válaszként.

Az olaszok törvényerejű rendeleteket hoztak.

A törvényerejű rendeletek mellett további eszköz a miniszterelnök rendelete és a polgári védelmi rendeletek, továbbá az Egészségügyi Minisztérium széles körű intézkedéseket vezetett be.

Nyugat-Európában eltérő jogi megoldásokat alkalmaztak.

A leírtak alapján megállapítható, hogy az országok különböző jogi hagyományai különböző eredményekre vezethetnek. Franciaország annak ellenére, hogy több évtizeden keresztül képes volt az alkotmányos rendszerének az adottságaival a veszélyhelyzeteket kezelni (számtalan esetben élt is a különleges jogrend bevezetésével), most a járványra válaszul a jogalkotó célszerűbbnek tartotta az új különleges jogrendi kategória megalkotását.

A németek – az eltérő államszerkezet okán – nem a jogi keretek ezirányú megközelítése felé indultak, hanem a tartományi rendszerből fakadó decentralizáltságot erősítették és engedtek teret a lokális válságkezelésnek.

A szabályozottságnál érdekességként mutatkozik, hogy habár a pandémiának a legsúlyosabban Olaszország volt kitéve, ez a nyomás a cikk írásának időpontjáig nem sarkallta az országot alkotmányos vagy törvényi szintű szabályozó, békeidőtől határozottan eltérő jogrend alkotására.

Nyugat-Európa vizsgált államai tekintetében láthatóan több megállapítást is tehetünk, a téma tekintetében ugyanakkor kérdést vethet fel, hogy a koronavírus-járvány esetleges további fázisai igényelnek-e a jelenleginél komplexebb szabályozásokat, vagy a jelenlegi eszközök és keretrendszer elegendőnek bizonyulnak-e a későbbiekben.

Képek forrása: www.brinkleymorgan.com, www.ocdn.eu, www.freepik.com, www.hitconsultant.net

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Friss hírek

Legfrissebb híreink

Külföld

Különleges jogrendek III.: Kelet-Európa vs. Covid-19

Miután körbejártuk Magyarország és Ausztria különleges jogrendet kiváltó küzdelmét a koronavírus-járvány ellen, illetve megvizsgáltuk, hogy egyes nyugat-európai országok milyen jogi megoldásokat igyekeztek alkalmazni a Covid-19 kezelésére, most Kelet-Európa felé vesszük az irányt. Nemzetközi kitekintésünkben a következő országokat fogjuk tanulmányozni: Lengyelország, Szlovákia és Románia.

Elolvasom >
Winner/Loser

A hét nyertese / vesztese

A hét nyertese: Szijjártó Péter A hét nyertese Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, akinek diplomáciai munkásságának köszönhetően sokkal gyorsabbá válhat az ország vakcinaellátása, mint azt

Elolvasom >
Belföld

Huszárok közt karddal és tollal: Mészáros Lázár élete

225 éve született Mészáros Lázár honvéd altábornagy, a Magyar Tudós Társaság levelező tagja, Magyarország első hadügyminisztere, aki az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt töltötte be tisztségét. Az ő életútja előtt tisztelgünk a mai napon.

Elolvasom >