Mi a helyzet klímafronton?

Aszály, szokatlanul extrém esőzések, erdőtüzek, elképesztő mértékű hőmérséklet-növekedés: minden jel arra mutat, hogy a felmelegedés valóban létezik, és egyre nagyobb hatással van életünkre. Ez leginkább annak köszönhető, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása folyamatosan növekszik.

Reményt nyújthat számunkra a tudat, hogy közel 200 ország találkozik jelenleg (december 4. és 14. között) a lengyelországi Katowicében, hogy létrehozzanak egyfajta szabályzatot a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény gyakorlatban való alkalmazására, amelynek célja, hogy 2 Celsius-fokon belül tartsák a globális hőmérséklet-emelkedést. Érdemes nyomon követnünk az eseményeket, hiszen lehetséges, hogy az ehhez való alkalmazkodás az utolsó esélyünk a túlélésre.

Nyitóbeszédében december 4-én Sir David Attenborough felhívta a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás a civilizáció összeomlásához és a természetes élővilág nagyrészének eltűnéséhez vezethet. Állítása szerint az emberiség történelmének legnagyobb mesterséges katasztrófájával néz szembe.

Éppen ezért António Guterres, az ENSZ főtitkára célul tűzte ki a világ szén-dioxid-kibocsátásának 45 százalékkal való csökkenését 2030-ra, amit 2050-re abszolút megszüntetne, és a megújuló forrásokból az energia kétharmadát biztosítaná. Emellett a tervei között szerepel a szénalapú energia kevesebb mint 7 százalékra való csökkentése is. Mindenképpen aggasztó, hogy ez ma az áramfogyasztásunk kb. egyharmadát biztosítja.

Guterres szerint csak úgy nyerhetünk ebben a csatában, ha kiiktatjuk a fosszilis tüzelőanyagok támogatását, és helyette a „100 százalékosan tiszta” energiaforrásokba fektetünk be. Ellenkező esetben „elolvad az Antarktisz és az Északi-sarkvidék, mindenhol megemelkedik a vizek szintje, még jobban romlik a levegő, csökken az élelmiszermennyiség, és tovább növekszik a természeti katasztrófák száma” – figyelmeztetett.

A megszólalók között volt Andrzej Duda  lengyel miniszterelnök, aki vállalja a felelősséget és próbál továbbra is jó példát mutatni a többi országnak a klímaváltozás elleni küzdelemben azzal, hogy egyszerre csökkenti a szén-dioxid-kibocsátását és fejleszti a gazdaságot.

A konferencián amerikai tárgyalófelek is részt vesznek, azonban nincs túl sok joguk beleszólni az eseményekbe, hiszen Trump teljesen eltávolodott a témától és nem is hajlandó tudomást venni róla. Nyilvánvalóvá teszi ezt azzal is, hogy elutasítja a párizsi egyezmény aláírását. Az Egyesült Államok elnöke állítása szerint „nem látja” az éghajlatváltozást, ezért nem is létezik. Annak ellenére sem ismeri el a veszélyt, hogy az ENSZ – a napokban nyilvánosságra hozott – jelentése szerint a felmelegedés jelentős károkat okoz az amerikai gazdaságban, társadalomban és környezetben, a helyzet pedig várhatóan még rosszabb lesz. Az sem jelent jót a világ számára, hogy Trump az elektromos autók és a megújuló energiaforrások támogatásának megvonását tervezi legkésőbb 2021-re.

Nem meglepő tehát, hogy a hétfőn közétett Éghajlatváltozási Teljesítési Mutató (56 ország és az Európai Unió éghajlatvédelmi teljesítményét értékelő lista) szerint a legrosszabbul teljesítő országok között szerepel az Amerikai Egyesült Államok. Pontosabban az utolsó előtti helyet foglalja el, őt már csak Szaúd-Arábia követi. Talán az egész világ példát vehetne a svédekről, akik a lista szerint a legkevésbé járulnak hozzá a felmelegedéshez. Luxemburg ugyan a 19. helyen áll, de könnyen megeshet, hogy javítani fog a helyzetén, amennyiben jövő nyárra valóban beváltja ígéretét és bevezeti az ingyenes tömegközlekedést.

Nem szabad a reménytelenek nyugalmával beletörődnünk helyzetünkbe, hiszen az Éghajlat-változási kormányközi testület (IPCC) jelentése szerint nem lehetetlen megmenteni földünket. Nincs szükségünk semmilyen új technológiára ehhez, csupán búcsút kell mondanunk a fosszilis tüzelőanyagoknak, a repülésnek, csökkentenünk kell a húsfogyasztásunkat és nem szabad felelőtlenül felesleges termékeket vásárolnunk. Úgy tűnik, már azzal is nagyban hozzájárulhatunk a javuláshoz, ha néhány hétköznapi szokásunkat átgondoljuk és megpróbálunk változtatni rajtuk.

Kép forrása

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email
Friss hírek

Legfrissebb híreink

Belföld

Kizárásokkal indította a nyarat az MSZP

Kizárták az Magyar Szocialista Pártból (MSZP) Szakács László országgyűlési képviselőt, egykori elnökhelyettest. A baloldali politikus ellen az a gyanú merült fel, miszerint át akar igazolni a Gyurcsány Ferenc vezette Demoratikus Koalícióba (DK), ezért az MSZP Országos Etikai és Fegyelmi Ügyek Tanácsa határozatában kizárta őt a pártból.

Elolvasom >
Belföld

A víz, amely újra vérré vált

Csütörtök reggel 10 óra van. Kicsivel több, mint 12 órával ezelőtt kezdődött a német – magyar mérkőzés. Életem meccse volt ez. A végeredmény 2-2 lett, győztünk, de nem nyertünk. Ezzel az eredménnyel búcsúzik a magyar válogatott az Eb-től. Ilyen játékkal nem szégyen kiesni. Ne is szégyellje senki!

Elolvasom >
Quo vadis? - Történelemi rovat

Száz éve jött létre a kisantant

Ma száz éve Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia szövetségre lepésével létrejött egy regionális politikai-katonai szövetség, az úgynevezett kisantant. A hazánk megcsonkításából hasznot húzó államok így próbálták megtartani a stabilitásukat a térségben, gátat vetni a Habsburg-restaurációnak, valamint bármilyen magyar revizionista törekvésnek.

Elolvasom >