„Kértem, hogy védjék Szerbia déli határait és a népet”

Pesevszki Flórián

Pesevszki Flórián

Az elmúlt hetek terrortámadásai hidegzuhanyként érték az európai közvéleményt. Mivel Szerbia a schengeni övezet külső határán fekszik, az unióba igyekvő migránsok tömegei torlódnak fel ott, így a kontinens biztonsága szempontjából lényeges, hogy miként vélekednek a kérdésről a Magyarországgal szomszédos országban. A Metszetnek Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) frakcióvezetője nyilatkozott a témában.

Szerbia a migráció egyik fő útvonalán fekvő ország, így rengeteg illegális migráns kapott átmeneti menedéket Magyarország déli szomszédjánál a továbbhaladásra várva. A bevándorlók a schengeni külső határon várják az alkalmat, hogy bejussanak az unió területére. Céljaik leggyakrabban Németország, Ausztria és Franciaország . „Kértem, hogy védjék Szerbia déli határait és a népet, mert rengeteg migráns ellenőrizetlenül lép be az országba, nem tudni szándékát, honnan jött vagy hova tart” – nyilatkozta a Metszetnek Dr. Pásztor Bálint, a VMSZ alelnöke, és parlamenti frakcióvezetője. Pásztor Bálint már sokszor szólalt fel a migrációs problémákkal kapcsolatban a szerb Parlamentben. Elmondása szerint 4-5 ezer migráns tartózkodik jelenleg Szerbiában, de ezt nehéz pontosan számon tartani, mivel sokan ellenőrizetlenül lépnek be az országba. Amit már sokszor kihangsúlyozott; nem szabad általánosítani, és minden migránst rögtön terroristaként megbélyegezni, annak ellenére sem, hogy van összefüggés a migráció és a terrorizmus között.

Az illegális bevándorlás jogellenes, kiszámíthatatlan, és veszélyt jelent az országra és a népre is egyaránt – hangsúlyozta a VMSZ alelnöke. Szerbiában több befogadóközpont is van: Szabadka, Síd, Presevo, Zombor és más városokban. A befogadóközpontokban a tavasszal a Covid-19 vírus tombolása idején a szerb hadsereg és a rendőrség őrizte a rendet. Pásztor azt is kérte, hogy most nagyobb katonai és rendőri ellenőrzés legyen a ezekben a létesítményekben, mivel sok helyen a migránsok szabadon közlekedhetnek ki és be, veszélyeztetve ezzel Szerbia lakosait. Emiatt fokozottabb ellenőrzés szükséges a városokban is – vélekedett Pásztor. Elmondása szerint Síden és Zomborban a hadsereg 1-2 nap leforgása alatt rendet tudott teremteni, erős odaadó munkával. Sajnos a befogadóközpontok is túlterheltek, ezért Szabadkáról is átvittek 300 menekültet a presevói központba, viszont pár nap leforgása alatt visszatértek a magyar-szerb határhoz mivel első céljuk az EU-ba vezető úton Magyarország lenne. Pásztor azt is külön kiemelte: Szerbiában nem történt a migráció megindulása óta terrortámadás. Hozzátette: továbbra is bízik a békés megoldásokban.

Zomborban 120 befogadó hely áll rendelkezésre, ahol 750 migránst szállásoltak el. Szerbia emberfelettien teljesít, folyton fejlesztik a meglévő befogadóközpontokat, de emellett újakat is létesítenek, az állam megtesz mindent, hogy élhető körülményeket biztosítson a bevándorlók számára.

Ana Brnabić, Szerbia miniszterelnöke és Aleksandar Vucic köztársasági elnök a múlt héten együttérzésüket fejezték ki Bécs lakosai, és Sebastian Kurz osztrák kancellár irányába, valamint elítélték a bécsi terrortámadást. Mint ismert, a 2015. november 13-án elkövetett párizsi terrortámadásban részt vett az az Ahmed Almuhamed, aki előtte a többi migráns közt átkelt Szerbián. Ez nagy felháborodást okozott Magyarország déli szomszédjának közvéleményében, akkor a nép és a politikusok is felszólították Vucic-ot, hogy szigorítsa az országba való belépés feltételeit, és az ellenőrzést, mivel Párizs helyett Belgrádot is érhette volna terrortámadás. A bécsi események szálai is a Balkánra vezetnek, az elkövetők döntően radikális iszlám vallásra tért albánok lehettek. 

kép forrása: origo.hu

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Friss hírek

Legfrissebb híreink

Külföld

Mi lesz veled, Amerika?

Joe Biden elnöki beiktatása után két hónapon belül 11 millió illegális migránsnak adna állampolgárságot. Ha ez az elképzelése megvalósulna, az olyan folyamatot indítana meg, ami belátható időn belül teljesen megváltoztatná az ország társadalmi szerkezetét.

Elolvasom >
Külföld

Vége az európai békének?

A ’80-as évek végén, ’90-es évek elején Közép-Kelet-Európában megtörtént rendszerváltások, és a nyugati integráció a tartós európai béke hamis illúzióját teremtette meg. Ellenség hiányában az európai államok csökkentették védelmi kiadásaikat. A 2015-ben új erőre kapott bevándorlás, az ezzel szorosan összefüggő iszlám terrorizmus és az ezzel szinte egy időben kitört ukrajnai polgárháború viszont cáfolták ezen intézkedések jogosságát. Az egymás után kirobbanó konfliktusok egy újabb fegyverkezési tendenciát indítottak el, mely a hidegháború óta nem látott technikai innovációt hozott létre.

Elolvasom >