Nincs bizalom, de van remény Gyurcsány szerint

Gyurcsány beszédet mond
Szombat délután, immár tizenhetedik alkalommal tartotta meg hagyományos évértékelő beszédét Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke. A 2020-as év kapcsán kiemelte a koronavírus-járvány hatásait, valamint hazai kezelését. Emellett említést tett a hazai közéleti eseményekről, kiemelve a felsőoktatást érintő változásokat. Ezután külpolitikai témákra került a hangsúly, és a végén említést tett a baloldali összefogás helyzetéről.

Megkerülhetetlen téma a tavalyi év kapcsán a koronavírus járvány, amit a DK pártelnöke a katasztrófafilmekhez hasonlított, ahol eleinte a gonosz áll nyerésre, ám végül győzedelmeskedik a jó. 2020-ban a vírus állt nyerésre, azonban most kezd megfordulni a kocka. Gyurcsány kiemelte, hogy a járvány miatt elveszett a bizalom az emberek között, amit helyre kell állítani.

A bizalom az egész beszédében kiemelt hangsúlyt kapott, a későbbiekben is részletesen kitért rá az egykori miniszterelnök.

A járvány kezelése kapcsán helye van a politikai vitáknak, mivel ez jelenleg a legfontosabb közügy, és a kormány partnerként kellene, hogy tekintsen az ellenzékre a védekezésben – vélekedett Gyurcsány. Szerinte azonban ez nem valósul meg, ezért magától értetődően a kormánnyal ellentétes álláspontot fognak képviselni. A pártelnök szerint a sikertelen járványkezelés leleplezte, hogy a kormány nem tud kormányozni, csak uralkodni. Az oltás kérdésében

arra bíztat Gyurcsány, hogy mindenki oltassa be magát, de csak azzal a vakcinával, amire az EU-s hatóságok is áldásukat adták, és nem azokkal, amiket a magyar külügyminiszter megfelelőnek tart.

A vakcinák ügye nem lehet globális politikai kérdés, de az orosz és kínai vakcinával csak akkor történjenek oltások, amikor az Európai Gyógyszerügynökség is engedélyezi azokat – adta ki az ukázt a DK-vezér.

A harci retorika erőteljesen kidomborodott a beszéd során. Ennek bizonyítéka, hogy szellemi polgárháborúról szónokolt Gyurcsány, amikor a felsőoktatás átalakítása kapcsán mondta el a véleményét. Ennek a polgárháborúnak az első csatája a CEU elüldözése volt, majd a Magyar Tudományos Akadémia átalakításával folytatódott, most pedig az egyetemek modellváltása a legújabb frontvonal. Aggodalmát fejezte ki, hogy az egyetemek kikerülnek a demokratikus ellenőrzés alól, és fideszes köröknek játssza át a kormány. Gyurcsány ezt azzal magyarázta, hogy Orbán Viktor nem szereti a szellemi vitákat, csak a kaszárnyafegyelmet. Végül

Gyurcsány tiszteletet követelt az SZFE hallgatóinak a példamutató kiállásukért.

A kultúra és szellemi élet vizsgálata után a múltra helyeződött a hangsúly. Gyurcsány meglátása, hogy a 20. század egy csonka évszázad volt, ami, bár véget ért, de a 21. század még mindig nem kezdődött el, és addig nem is fog elkezdődni, amíg a nemzet a múltban él és a történelmi fájdalmakkal van elfoglalva. Ezt csak tovább mélyíti, hogy szerinte a kormány is a múlttal a foglalkozik a jövő helyett. Azonban a nemzeti megmaradás záloga nem a múlt, hanem a jövő, ezért arra kell koncentrálni.

A hazaszeretet nem egyenlő az urizálással, és a nemzeti közösségre való hivatkozás nem mentség, amikor szétlopják az országot – szögezte le Gyurcsány Ferenc. A pártelnök szerint ezt a kormány elfelejti, és saját hatalmi igénye alapján vezeti az országot. Az emberek többsége pedig boldog akar lenni, és fontos a szeretet szabadsága. Ezért nincs a kormánynak felhatalmazása arra, hogy eldöntse, ki, kit és hogyan szeret, és mindenki foglalkozzon a saját családjával – tért át egy másik fontos témára a DK-vezér.

Ironikus, hogy éppen akkor gondolja így Gyurcsány, amikor a kormánypárti politikusok családtagjait naponta támadják meg, egyre durvább vádakkal a baloldalról.

Ezt követően külpolitikai elemzésbe kezdett Gyurcsány Ferenc, amikor a magyar, valamint a lengyel kormánypártok szövetségét támadva figyelmeztetett, hogy a keresztény tanításokkal nincs összhangban a lengyel abortusztörvény, az egyház pedig irgalmas helyett irgalmatlan, amit folytatnak, az pedig istentelen. Továbbá az sincs rendben szerinte, hogy vásári árut és politikai szlogent faragnak az egyházból.

A kormány külpolitikája kapcsán kiemelte Gyurcsány Ferenc, hogy a gazdasági érdek mellett az erkölcsi megfontolásokat is figyelembe kell venni, amire példaként hozta fel Alekszej Navalnij megmérgezését és az Oroszországgal való viszonyt.

Gyurcsány szerint reményt is hozott a 2020-as év a hazai baloldal számára, szerinte reménykeltő volt, ahogy botrányos és véleményes körülmények között Joe Bident választották meg az Egyesült Államok elnökének. Ezzel pedig bebizonyosodott, hogy a populista, nacionalista politika leáldozóban van, Trump veresége pedig egyúttal Orbán Viktor kudarca is Gyurcsány értelmezésében. Az Európai Unióban pedig már csak azért foglalkoznak Orbán Viktorral, mert bajt keverhet, de ezen kívül már talajt vesztett a kormányfő Brüsszelben – ismételte el sokadjára az unalomig ismert politikai toposzt a baloldal vezére.

A baloldali összefogás kapcsán kevés konkrétum derült ki a beszédből. Gyurcsány elmondta, hogy hosszú idő volt, amíg mindenki felismerte azt a hazafias kötelezettséget, hogy csak közösen van esélyük a kormány leváltására. Ahogy mondta,

nincsenek ellentétek a felek között, soha nem is voltak, ezért kompromisszumképesek is.

Ez már a tavalyi borsodi időközi választáson is egyértelmű volt, amikor az egész ellenzék beállt Bíró László mögé. Erről azonban nem tett említést Gyurcsány az évértékelő során. A Demokratikus Koalíció vezetője megemlékezett arról is, hogy idén tíz éves a párt, pedig annak idején kevesen tartották őket életképesnek. Azonban a DK megtanult – Gyurcsány szavaival élve – a viharban járni és közben egy irányba menni, pedig sokáig ellenszélben voltak minden oldalról. Tehát

hiába valóak azok a törekvések, hogy Gyurcsány nélkül politizáljanak a baloldalon, végül engedni kell a DK elnökének, ahogy azt legutóbb a Momentum is tette.

Ezzel a DK mára egyenrangú szereplője lett a baloldalnak, és ahogy Gyurcsány Ferenc szerényen fogalmazott, talán a legerősebb is. Végül beszélt arról, hogy erős nemzet még nem született sértődöttségből, a jobboldal pedig magában hordozza a sértettséget, amit le kell vetkőzni. A megmaradáshoz pedig a múlt helyett a jövőt kell választani, ezért Gyurcsány azt ajánlja Magyarországnak, hogy támogassák a balodali összefogást, mert normalitást és elfogadást teremtenek, amennyiben 2022-ben megszerzik a hatalmat. Viszont mekkora reményt hordozhat magában az a jövő, amit a 2010 előtti világ prominense vázol fel a magyar emberek számára?

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email
Friss hírek

Legfrissebb híreink

Belföld

Kizárásokkal indította a nyarat az MSZP

Kizárták az Magyar Szocialista Pártból (MSZP) Szakács László országgyűlési képviselőt, egykori elnökhelyettest. A baloldali politikus ellen az a gyanú merült fel, miszerint át akar igazolni a Gyurcsány Ferenc vezette Demoratikus Koalícióba (DK), ezért az MSZP Országos Etikai és Fegyelmi Ügyek Tanácsa határozatában kizárta őt a pártból.

Elolvasom >
Belföld

A víz, amely újra vérré vált

Csütörtök reggel 10 óra van. Kicsivel több, mint 12 órával ezelőtt kezdődött a német – magyar mérkőzés. Életem meccse volt ez. A végeredmény 2-2 lett, győztünk, de nem nyertünk. Ezzel az eredménnyel búcsúzik a magyar válogatott az Eb-től. Ilyen játékkal nem szégyen kiesni. Ne is szégyellje senki!

Elolvasom >
Quo vadis? - Történelemi rovat

Száz éve jött létre a kisantant

Ma száz éve Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia szövetségre lepésével létrejött egy regionális politikai-katonai szövetség, az úgynevezett kisantant. A hazánk megcsonkításából hasznot húzó államok így próbálták megtartani a stabilitásukat a térségben, gátat vetni a Habsburg-restaurációnak, valamint bármilyen magyar revizionista törekvésnek.

Elolvasom >