A Szocialista Baloldal nevű norvég párt képviselője, Petter Eide Nobel-békedíjra jelölte a Black Lives Matter mozgalmat. A mozgalom kezdete 2013-ra tehető, ám tavaly vált nemzetközileg ismertté, amikor az egyesült államokbeli Minneapolisban egy félresikerült rendőri előállítás során életét vesztette az afroamerikai George Floyd, s a mozgalom tüntetések sorozatát szervezte a feketéket sújtó rendőri erőszak ellen. A BLM ezután több hónapon keresztül gyakorlatilag terrorban tartott egy kontinens méretű országot. A zavargások során számos szövetségi épületet megrongáltak, többszáz rendőrt megsebesítettek, több tízezreket zaklattak, bántalmaztak és több tucat embert meggyilkoltak. Sőt, a tengerentúli problémákat végül Európába is áthozták, ahol szintén rongáltak, szobrokat döntöttek le és ártatlan embereket öltek meg a nyílt utcákon. Ez lenne a megfelelő társadalmi minta, amely Nobel-békedíjat érdemel? Petter Eide szerint biztosan.
Állítása alapján a BLM mára az egyik legerősebb kezdeményezéssé vált, amely nemzetközi szinten harcol a faji megkülönböztetés ellen. Erőszakkal, egy megkülönböztetett rassz kiemelésével harcolni a ma már szinte nem létező jelenség ellen? Mindemellett elgondolkodtató az is, hogy a Joe Biden győzelmével lezárult amerikai elnökválasztásokat követően már senkit nem érdekel a rasszizmus elleni agresszív küzdelem. Látható, hogy a BLM megmozdulások azóta szinte teljesen megszűntek.
Békés polgárjogi küzdelem
Douglas Murray, brit konzervatív író A tömegek tébolya című könyvében leírt eset nagyon jól példázza a BLM mozgalom mentalitását. A kötetben leírja egy évekkel ezelőtt a Rutgers Egyetemen megrendezett identitáspolitikai kerekasztalbeszélgetés eseményeit. Kmele Foster, fekete vállalkozó a kirobbant vita alatt szenvedélyesen védte a szólásszabadságot garantáló törvényeket, és elmagyarázta a diákoknak, hogy a hatvanas évek során a kisebbségi csoportok ezek révén harcolták ki a polgárjogokat. Felszólalását követően a hallgatók a „Black Lives Matter” szólamot kezdték skandálni. „És a tények számítanak? – tette fel a kérdést Foster. Amire egy hallgató visszakiabált: „Ne beszélj nekem a tényekről. Nekem nem kellenek a tények.”
A tények valóban mást mutatnak
Azt hogy mennyire volt valós a mozgalom létjogosultsága, azt pedig a száraz tények bizonyítják. 2016-ban például, az USA-ban a rendőrök több mint kétszer annyi fehér embert (574) öltek meg, mint feketét (266).
2019-ben, 999 embert öltek meg a rendőrök. Minden 10 ezer olyan feketére, akit erőszakos bűncselekményért vettek őrizetbe, három halálos rendőri beavatkozás jutott. A fehéreknél ugyanez a mutató kereken 25 százalékkal több. Ebben az évben összesen 370 fehér embert lőttek le a rendőrök, közülük 19 volt fegyvertelen (5,1%). A 235 lelőtt feketéből viszont 9 (3,8%). Minden statisztika ugyanazt mutatja: ugyan a rasszizmus még a rendőrök között is egy létező jelenség, de semmilyen nyom nem utal az amerikai rendőrséget átható intézményes rasszizmusra, amely ellen felszólalva a mozgalom lángba borította a fél nyugati világot. A BLM csupán egyetlen rassz életének fontosságára hívta fel a figyelmet. Ennek következtében, nem hogy csökkentette a fajok között fennálló polaritást, hanem éppen ellenkezőleg: növelte azt. Nem más történt a szemünk előtt, mint az állóvíz felkavarása, az emberek provokálása és félrevezetése, politikai haszonszerzés céljából.
Az elmúlt évek alatt a progresszívek rasszizmusellenes küzdelmük során a faji kérdést mindenek előttivé tették, és ezt pont akkor, amikor a faji problémák végre nyugvópontra jutottak volna. Most pedig újra a legfontosabb kérdésként láttatják. A BLM mozgalom pedig kiválóan szerepelt ezen politikai érdek előretolt helyőrségeként. A jelölés ezért járt? Reméljük, hogy az öttagú norvég Nobel-bizottság a józan ész talaján marad. A jelöltek között egyébként szerepel még a WHO, Greta Thunberg klímapolitikai aktivista, Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus, Donald Trump volt amerikai elnök, a NATO és az ENSZ menekültügyi ügynöksége és az Oltóanyag- és Védőoltási Világszövetség is.
Kép forrása: Noah Berger / Associated Press
