Nagy ország, kis számok
Franciaországban a lakosság nagy száma és a fertőzés számos áldozata ellenére kínos lassúsággal halad a lakosság beoltása. Ezt természetesen az ellenzéki politikusok ki is használták, és a francia kormányt heves támadások érik a szituáció nem megfelelő kezelése miatt. A kritikákat, ahogy az lenni szokott, gyors és grandiózus ígéretek követték: az oltási kampány kiterjesztése a tűzoltókra és az 50 év fölötti szociális munkásokra, az oltóközpontok számának bővítése, és a francia kormány ígérete szerint január végéig elkezdik a kimondottan 75 évesek és annál idősebbek beoltását is. Amennyiben mindezek megvalósulnak, az nagy mértékben a kormányt ért kritikák érdeme lesz, hiszen az eredeti terv szerint január hónapban csupán az idősotthonok lakói és az ott dolgozók kapták volna meg a vakcinát. Sajnálatos, de Franciaországban nagyon népszerűek az oltás- és maszkellenes szerveződések, valamint sokan vannak a vírustagadók is, akik az elmúlt hónapokban megmozdulásaikkal és internetes tevékenységükkel nagyban hozzájárultak a fertőzés terjedéséhez.
Baloldali előnyök
Nem indult botránymentesen az oltási program Lengyelországban sem. A december végén indult folyamat első részében az egészségügyi dolgozókat és közvetlen családtagjaikat oltották volna be. Ennek ellenére több színész és közéleti személyiség jelentette be közösségi oldalán, hogy sikeresen részesült a vakcinából. Az oltóanyagot soron kívül megkapók között volt Leszek Miller baloldali politikus is. Az oltást feleségével egyetemben megkapó volt kormányfő, jelenlegi EP-képviselő egy Twitter-bejegyzésben tudatta követőivel a jó hírt. Szintén hírül adta beoltását Krystyna Janda színész és Edward Miszczak is, aki a TVN kereskedelmi televízió programigazgatója. Mindketten a jelenlegi lengyel kormány lelkes kritikusai. Adam Niedzielski lengyel egészségügyi miniszer szerint az oltási program szándékos megsértése történt. A varsói orvostudományi egyetem kórházában beoltott híres személyiségek szerinte olyan honfitársaiktól vették el az oltás lehetőségét, akinek sürgősen szükségük lett volna rá.
A miniszter hangsúlyozta: nem csupán az oltást soron kívül megkapók, hanem a kórház egészségügyi dolgozói is hibát követtek el, az egyetem rektora számára pedig a lemondást tartotta az egyetlen elfogadható lépésnek. Természetesen az egyetem válasza sem maradt el: azzal védekeztek, hogy a beoltott színészek „többletvakcinákat” kaptak, és korábban beleegyeztek, hogy részt vesznek egy oltásnépszerűsítő kampányban. Michal Dworczyk, a lengyel miniszterelnöki kampányhivatal vezetője ezzel szemben közölte, a kampányban részt vevő színészek közül még senki nem olttatta be magát, a szóban forgó két személyt, Jandát és Miszczakot pedig fel sem kérték erre. Az egyetem védekezésétől függetlenül vizsgálatot indít a lengyel állami egészségügyi biztosító, ráadásul Michal Wos, lengyel igazságügyi miniszter bejelentette: ügyészségi eljárást kezdeményez az orvostudományi egyetem rektora ellen.
Nyugat vs. Kelet
Az egyén, amely a nyugati gondolkodás középpontjában áll, nem korlátozható, nem vethető alá semmilyen kötelező érvényű cselekedetnek, még akkor sem, ha ahhoz embertársainak az érdeke, vagyis társadalmi érdek fűződik. Ezt a gondolkodást a különböző szabadságjogi mozgalmak az utóbbi évtizedekben teljesen bebetonozták a nyugat-európai közvéleménybe. Európa középső és keleti területein az emberek életében még sokkal jobban jelen van a szabályokhoz való kötődés, főleg, ha emberéletekről van szó, mely a 20. század második felében megélt autoriter rendszereknek köszönhető. Ennek okai elsősorban a hagyománytiszteletben és az autoriter rendszerek nemrég megszűnt uralmának a társadalomban megmaradt emlékekben keresendőek. Bár lehetetlenség a francia és a lengyel társadalmak minden egyes tagjának nevében beszélni, egyvalami világossá vált: míg Nyugat-Európában az individuum túlzott felértékelése és az oltásellenes hangok (lásd korábbi tüntetések) lassítják a vírus elleni védekezést, addig Közép-Kelet Európában egy-egy kihágás még hatékonyabban ki tudja vívni a társadalom ellenszenvét. Míg Nyugat-Európában az oltásellenesség nem hagy alább, addig Magyarországon az oltási kedv az elmúlt időszakban jelentősen nőtt. A KSH január 21-én közzétett statisztikái alapján míg 2020. telén a megkérdezettek csupán 15 százaléka válaszolt igennel arra, hogy megfelelő vakcina esetén beoltaná-e magát, addig ugyanez a szám 2021. januárjának közepén már 33 százalék volt, a Nézőpont Intézet pénteken publikált kutása szerint pedig már 55 százalékra nőtt az oltást kérők aránya. Bár félő, hogy sokan személyes érintettség hiányában már nem veszik komolyan a vírust, szerencsére mégis úgy látszik, a helyzet súlyossága miatt az emberek jelentős része még a második hullám alatt is felelősen gondolkodik.
Borítókép forrása: mandiner.hu
