Az EU engedélyével érkezhet az orosz vakcina

Karácsony Zsuzsanna

Karácsony Zsuzsanna

A napokban sokat hallhattunk a lehetséges orosz vakcináról, amely decemberben már hazánkban is elérhető lesz. Ezzel kapcsolatban először az Európai Unió nyíltan elutasítását fejezte ki, majd később engedélyezte mind az orosz, mind a kínai vagy más harmadik országból érkező vakcina alkalmazását a tagállamok számára. Az EU korábbi állásfoglalását nagymértékben befolyásolta a lehetséges profit, amely a sikeres oltóanyag esetén Oroszországot illetné meg, illetve az oltóanyag biztonságával kapcsolatos felmerülő kérdések is. Így végül az Európai Unió a felhasználást a tagállamok saját felelősségére bízta.

November 5-én élőben jelentkezett be Facebookon Szijjártó Péter külügyminiszter házi karanténjából, és kijelentette: decemberben nagy eséllyel érkezhet az orosz vakcina hazánkba. Azóta már folyamatosan zajlanak az egyeztetések a gyártás kihelyezéséről, illetve a licenc megvásárlásáról is.

A helyzet sokáig nem volt ennyire egyértelmű, hiszen nem tudhattuk a külügyminiszter kijelentésének időpontjában, hogy pontosan mi az EU álláspontja a kérdésben. November 6-án viszont az Európai Bizottság szóvivője kijelentette, hogy a vészhelyzetben, ideiglenesen engedély nélküli termékeket is forgalmazhatnak a tagállamok saját felelősségükre. Stefan De Keersmaecker a brüsszeli testület sajtótájékoztatóján még hozzátette:

„Nagyon fontos az is, hogy az állampolgárok megbízható információkkal rendelkezzenek a vakcinák biztonságosságát illetően, ezért az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) folyamatosan értékeli és ellenőrzi ezeket az oltóanyagokat. Amint egy vakcina elérhetővé válik, az Európai Bizottság végzi annak piaci bevezetését az uniós oltási stratégia végrehajtásával”

Alig egy héttel az események előtt, mikor Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette a Kossuth-rádióban, hogy Magyarország érdeklődik a kínai, illetve az orosz vakcina iránt, Eric Mamer az Európai Bizottság szóvivője leszögezte, hogy ha bármely tagállam külföldi vakcinát vásárol, amelyet nem engedélyeztek az unióban, akkor az Európai Bizottság kénytelen lesz fellépni ezzel szemben.

Brüsszel álláspontja tehát először az volt, hogy az uniós tagállamok csak olyan oltóanyag forgalmazását kezdhetik meg, amely előállítását és használatát tekintve megfelel minden uniós követelménynek, az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól szóló irányelvre (GMP)hivatkozva. Tekintettel arra, hogy irányelvről beszélünk, amely az EUMSZ 288. cikk (3) bekezdése alapján minden tagállamra kötelező, Magyarországnak kötelessége lenne betartani a szabályt és csupán a forma és az eszközök megválasztásában kaphatna szabadságot.

Így kötelezettségszegésünk esetén először az Európai Bizottság figyelmeztetéssel járhatott volna el, majd később az EU Bírósága elé vihette volna az ügyet, amennyiben nem történik változás, és végső soron szankciók kihelyezésével nézhettünk volna szembe.

Válaszul Vlagyimir Putyin orosz elnök még aznap Facebook-bejegyzésében fejtette ki álláspontját, miszerint az az EU vezetői inkább a várható profit és a politikai elvek miatt utasítják el a vakcinát, nem gondolva az európai polgárok életére. Az elnök szerint Európa inkább teljesen bezárkózik és karanténba vonul, minthogy együttműködjön Oroszországgal. Habár Putyin korábban arról beszélt, hogy közel 100 milliárdos profitot termelhetne Oroszországnak egy hatásos vakcina piacra dobása, erre mostani bejegyzésében már nem tért ki.

Az Európai Unió álláspontja érthető, számos kétség merülhet fel bennünk a hatóanyaggal kapcsolatban: az orosz és kínai oltóanyagnak nem ismerjük a pontos mellékhatását és nincs arra sem garancia, hogy mindenképpen pozitív hatással van az érintettekre, mivel itt nem várják meg a klinikai vizsgálat harmadik fázisát.

Szijjártó Péter is arról adott tájékoztatást, hogy Oroszországban a szabályok szerint 6 hónapig kell tesztelni az oltóanyagot, de három hónap után egy ún. ideiglenes jelentés készíthető és erre már jövő héten számíthatunk. Így biztosítva a vakcina decemberi, illetve nagyobb számban januári érkezését.

Az amerikaiakkal még a nyár folyamán folytatott párbeszéd során az orosz oltóanyag kidolgozását támogató Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója, Kirill Dmitrijev a CNN-nek tett nyilatkozatában kifejtette, hogy a vakcina ellőállításakor „emberek ezrein kipróbált, gondosan ellenőrzött platformot” alkalmaztak és az idő igazolni fogja a módszerüket. Majd hozzátette:

„Ha vizet szállítanánk az amerikai piacra, valószínűleg azt állítanák, hogy vodka van benne, vagy hogy lopott a receptje. Úgy gondolom, hogy szét kell választani az általános szkepticizmust a valódi tudománytól.”

Jelenlegi álláspont szerint Brüsszel még mindig inkább a nagy gyógyszeripari óriáscégeket támogatja, mint az AstraZeneca-t, a Sanofi-GSK-t és a Johnson and Johnson-t. A gyorsaság azonban nagy jelentőséggel bír a jelenlegi helyzetben, mindemellett fontos, hogy az irányelvben foglaltaknak is megfeleljen az oltóanyag.

Minden szempontot figyelembe véve, a járványkezeléssel kapcsolatban nem egyszerű a döntés egyik tagállam számára sem. Pillanatnyilag Magyarország Kína, de leginkább Oroszország felől várja a vakcinát, de az Európai Unió szankciójától nem kell tartania.

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Friss hírek

Legfrissebb híreink

Külföld

Mi lesz veled, Amerika?

Joe Biden elnöki beiktatása után két hónapon belül 11 millió illegális migránsnak adna állampolgárságot. Ha ez az elképzelése megvalósulna, az olyan folyamatot indítana meg, ami belátható időn belül teljesen megváltoztatná az ország társadalmi szerkezetét.

Elolvasom >
Külföld

Vége az európai békének?

A ’80-as évek végén, ’90-es évek elején Közép-Kelet-Európában megtörtént rendszerváltások, és a nyugati integráció a tartós európai béke hamis illúzióját teremtette meg. Ellenség hiányában az európai államok csökkentették védelmi kiadásaikat. A 2015-ben új erőre kapott bevándorlás, az ezzel szorosan összefüggő iszlám terrorizmus és az ezzel szinte egy időben kitört ukrajnai polgárháború viszont cáfolták ezen intézkedések jogosságát. Az egymás után kirobbanó konfliktusok egy újabb fegyverkezési tendenciát indítottak el, mely a hidegháború óta nem látott technikai innovációt hozott létre.

Elolvasom >