Országjelentés: Egyesült Királyság

metszet.info

metszet.info

Az év elején a korábbiakhoz hasonlóan a lassan haladó Brexit-tárgyalások és a kilépés gazdasági következményei voltak a brit média meghatározó témái. Mindközül talán a legfontosabb az ír-északír határ kérdése. Az 1998-as Nagypénteki Egyezmény részeként az Egyesült Királyság és Írország megegyezett, hogy határain megszünteti a vám- és határellenőrzést. Ugyanakkor a brit kilépés miatt a két ország között – úgy tűnik – újra létrejön a vámhatár, amit nem csak a köztársaságpárti Sinn Féin, de az unionista DUP is ellenez, utóbbi mellesleg a brit kormány többségének záloga, hiszen koalíción kívülről támogatják Theresa May-t, így könnyedén megakadályozhatja a párt számára elfogadhatatlan döntések meghozatalát. A probléma áthidalására több lehetséges forgatókönyvet is kidolgoztak, mint például egy szabadkereskedelmi egyezmény megkötését az EU és az Egyesült Királyság között, vagy a brit tagság fenntartását a vámunióban, de ez utóbbi megoldás a Hard Brexit hívei – na meg az Unió vonakodása – miatt valószínűtlennek tűnik.

Január közepén csődbe ment a Carillion építőipari óriás, tovább gyengítve a G7-országok között leglassabban növekvő brit gazdaság teljesítményét. A Carillion számos közszolgáltatást is ellátott, iskolai étkeztetéstől kezdve útmunkákon át ötven börtön fenntartásáig. A cég összeomlása nem volt váratlan, már 2017 júniusa óta növekvő adósságokról, és csökkenő bevételekről számoltak be, utolsó esélyként pedig a kormányhoz és hitelezőihez fordult segítségért, de a felek nem jutottak megegyezésre. A Carillion felszámolása önmagában is súlyos csapás a brit gazdaság és több tízezer dolgozó számára, de emellett több száz kisebb alvállalkozó is futhat a pénze után, mialatt a kormánynak biztosítania kell az újraállamosított közszolgáltatások zavartalan működését.

Pozitív hír viszont, hogy lassult az infláció, miután a font kiheverte a Brexit-szavazás hatását, bár még így is a duplája a francia és a német inflációnak. A gazdaság növekedése ennek megfelelően továbbra is alacsony, a brit pénzügyminiszter, Philip Hammond által bemutatott előrejelzések szerint idén 1,5%-os erősödés várható, 2019-ben, és 2020-ban pedig csupán 1,3%-os. A javulásban fontos szerepet játszottak a megszorítások, amit az ellenzéki Labour Party könyörtelenül ki is használ a kiadások növelését követelve. Összességében a közeljövőben sem várható jelentős erősödés, szakértők szerint a világválság előtti növekedés felét képes teljesíteni a gazdaság a 2022-ig tartó előrejelzések alapján. A kilátások még rosszabbak is lehetnek, ha az Egyesült Királyság nem tud elég jó megállapodást kötni a Brexit-tárgyalásokon.

Március elején az Emma vihar, és a “Keleti Fenevad” nevű hideghullám találkozása okozott fennakadásokat a szigetországban. Az ítéletidő számos emberéletet követelt, és a vagyoni kár is jelentős, különösen a partvidéken, emellett csőrepedések miatt több tízezer háztartás maradt ideiglenesen víz nélkül.

Március 4-én Szergej Szkripalt és lányát, Juliát mérgezéses tünetekkel szállították kórházba Salisburyben. Mint kiderült, rosszullétüket a novicsok – magyarul újonc – nevű idegméreg okozta, amit az 1970-es évektől fejlesztettek ki a Szovjetunióban direkt abból a célból, hogy felismerhetetlen legyen a NATO védelmi felszerelései számára. A brit hatóságok szerint az idegmérget Julia Szkripal bőröndjében rejtették el, még Moszkvában. Theresa May kormánya Oroszországot vádolta meg a támadással, a két ország eddig kölcsönösen 23-23 diplomatát utasított ki. Szergej Szkripal az orosz katonai hírszerzés (GRU) ezredese volt, amikor 1995-ben az MI6 beszervezte. Közel egy évtizedes működése alatt államtitkokat adott át a brit hírszerzésnek és több száz orosz ügynököt buktatott le. Szkripalt 2004 decemberében tartóztatták le, 2006-ban pedig tizenhárom év börtönre ítélték kémkedésért. 2010-ben egy kémcsere keretén belül szabadult, azóta Salisburyben élt. Március 16-án Boris Johnson külügyminiszter személyesen Vlagyimir Putyint vádolta meg a gyilkossági kísérlettel, az Egyesült Királyság pedig a NATO-val közösen a Novicsok-program nyilvánosságra hozatalát követelte. Az orosz kormány elutasította a vádakat, szerintük a méreg Csehországból, Szlovákiából, Svédországból, vagy Angliából, a brit védelmi minisztérium Porton Down-i laboratóriumából is származhat.

A médiában, úgy nyugaton, mint Oroszországban a támadás után rögtön megindultak a találgatások a tettes kilétéről. Nyugaton főleg a Litvinyenko gyilkossággal vonnak párhuzamot, míg az oroszok russzofób kampányról beszélnek, és a nyári labdarúgó-világbajnokság bojkottjára való előkészületnek tartják a vádakat, miközben Szkripal jelentéktelenségéről – így az orosz támadás értelmetlenségéről – győzködik a közvéleményt. Figyelemreméltó kivétel ez alól Kirill Kleimjonov, az orosz állami egyes csatorna műsorvezetője, aki a következő módon üzent Oroszország árulóinak: „Ne válasszátok Angliát a következő lakhelyeteknek. Mindegy mi az ok, akár az anyaföld hivatásos árulója vagy, vagy csak a szabadidődben utálod a hazádat, ismétlem, ne menj Angliába. Valami nincs ott rendben. Talán az éghajlat teszi, de az elmúlt években túl sok különös incidens történt szörnyű kimenetellel. Embereket akasztottak fel, mérgeztek meg, haltak meg helikopter-balesetekben, és estek ki ablakokból ipari mennyiségben.” A bemondó elsősorban Alekszandr Perepilicsnij, Borisz Berezovszkij, és Alekszandr Litvinyenko halálára utalhatott. A nyugat mindegyik halálesettel kapcsolatban a Kremlt gyanúsította.

Az utóbbi idők egyik legnagyobb diplomáciai válságának még nem látni a végét, sőt, ha Theresa May beváltja korábbi fenyegetését, további gazdasági szankciók is eszkalálhatják a konfliktust.

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email
Friss hírek

Legfrissebb híreink

Külföld

Mi lesz veled, Amerika?

Joe Biden elnöki beiktatása után két hónapon belül 11 millió illegális migránsnak adna állampolgárságot. Ha ez az elképzelése megvalósulna, az olyan folyamatot indítana meg, ami belátható időn belül teljesen megváltoztatná az ország társadalmi szerkezetét.

Elolvasom >
Külföld

Vége az európai békének?

A ’80-as évek végén, ’90-es évek elején Közép-Kelet-Európában megtörtént rendszerváltások, és a nyugati integráció a tartós európai béke hamis illúzióját teremtette meg. Ellenség hiányában az európai államok csökkentették védelmi kiadásaikat. A 2015-ben új erőre kapott bevándorlás, az ezzel szorosan összefüggő iszlám terrorizmus és az ezzel szinte egy időben kitört ukrajnai polgárháború viszont cáfolták ezen intézkedések jogosságát. Az egymás után kirobbanó konfliktusok egy újabb fegyverkezési tendenciát indítottak el, mely a hidegháború óta nem látott technikai innovációt hozott létre.

Elolvasom >