Román és ukrán szemétben fuldoklik a Tisza

Veszélyben a Tisza élővilága. Ukrajnából és Romániából már lassan két évtizede minden áradással szeméthegyek úsznak át hazánkba. A magyar szakemberek minden erejüket bevetve dolgoznak azon, hogy megakadályozzák a katasztrófát, azonban a román és ukrán hatóságok részéről csak felületi megoldásokat tapasztalhatunk.

Nem ez az első alkalom, hogy Magyarország második legnagyobb folyója jelentősen szennyezetté válik. 2000 elején Romániából, a Szamoson keresztül, megközelítőleg 100 ezer köbméter ciánnal és nehézfémekkel szennyezett víz zúdult a Tiszába. Akkor a folyó hajszál híján lakhatatlanná vált az élőlények számára. Az elmúlt években hasonlóan elkeserítő volt a helyzet:

folyamatos, több hetes munkálatokat igényelt a rengeteg háztartási hulladék, gumi, műanyag, nehézfém eltávolítása.

A feladat elvégzése elengedhetetlen a biodiverzitás megőrzése és a víz minőségének javítása érdekében.

A szennyezett víz drámája

Áder János köztársasági elnök a víz világnapja kapcsán a Mária Rádióban adott interjújában kifejtette, hogy

a szennyezett víz, a sok víz és a kevés víz drámája végső soron az emberiség drámája”.

Napjainkban a földön 785 millió ember nem jut biztonságos vízhez, valamint évente megközelítőleg 1 millió ember hal bele abba, hogy nem megfelelő minőségű ívóvizet fogyaszt.

Hazánkban a szennyezett víz elsősorban a halászatra, a turizmusra és vizeink élővilágára jelent veszélyt,

emellett a magyar iparra és mezőgazdaságra is hatással van. Éppen ezért az államfő véleménye szerint, nem elég leülni és beszélgetést folytatni a kérdésről, a rendelkezésünkre álló tudást felhasználva cselekednünk kell, és minél hatékonyabban meg kell tisztítanunk vizeinket a szeméttől.

A köztársasági elnök 2020. júniusának elején levelet intézett Románia és Ukrajna elnökeihez, melyben csalódottságát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az említett országok az ígéretek ellenére sem tesznek valódi lépéseket az ügy megoldása érdekében. A román elnök, Klaus Iohannis válaszra sem méltatta az államfő aggodalmait, Volodimir Zelenszkij válaszlevelében közölte, hogy az ukrán kormány számára elsőbbséget élvez az

olyan komplex intézkedések meghozatala, amelyek magukba foglalják európai szabványoknak megfelelő hulladéklerakók építését, (…) valamint az engedély nélküli hulladéklerakók felszámolását.” 

Az ukrán elnök ezzel nagy feladatot vállalt magára. Grezsa István miniszteri biztos szerint Kárpátalján 170 illegális hulladéklerakó található, sőt, a legálisak is problémát okoznak, mivel azok egyike sem felel meg az európai uniós  szabványnak.

Ezzel egy időben Áder János az Európai Bizottság elnökének figyelmét is felhívta az „európai normákhoz nem méltó jelenségre”.

Ursula von der Leyen az ukrán és román hatóságokkal való párbeszédek lefolytatására biztatta a magyar államfőt, de valódi előrehaladást biztosító intézkedéseket nem ígért és nem is tett az ügy érdekében semmi egyebet.

A probléma forrása

Zelenszkijnek tavaly nyár óta nem igazán sikerült látványos eredményeket elérnie, hiszen Kárpátalján – Romániához hasonlóan – továbbra is tömérdek mennyiségű illegális hulladék hever és jut be a Tiszába. Hankó Gergely természetvédelmi mérnök, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének (KSZGYSZ) ügyvezetője szerint a magasfokú vízszennyezettség fő forrása az, hogy a legtöbb ukrán és román lakosnak nincs lehetősége biztonságos helyre leadni a háztartásában felgyűlt hulladékot. A legtöbben elégetik, elássák, vagy a folyók árterébe hordják, ahonnan az áradások idején a folyó könnyűszerrel elsodorja a felhalmozódott szemetet.

Kevesen vannak, akik legálisan kijelölt szeméttelepekre tudják szállítani hulladékukat. A kárpátaljai rahói járásban például az egyetlen szemétlerakó hely sem tesz eleget a környezetvédelmi szabályoknak, hiszen nincsenek tényleges határai, ráadásul közvetlenül a folyó mellett található. A helyi polgármester számos, magyar részről történő felszólítás ellenére sem javított a helyzeten, inkább az

áradások előtt még a Tiszába is vitette az egybegyűlt hulladék egy részét.

A rahói szeméthegy felülnézetből – forrás: Turista Magazin

Bizakodásra adhat okot azonban, hogy Áder János figyelmeztetése után az ukrán környezetvédelmi miniszter, Roman Abramovszkij utasítására a Tiszába ömlő Borzsa folyó partját heteken keresztül takarították környezetvédő aktivisták. Abramovszkij fontosnak tartja, hogy érvényesítsék a hulladékkezelési törvényt Ukrajnában is. Ennek bevezetése és elfogadtatása azonban még akár évekig is eltarthat.

Emellett a románok is törekednek valamelyest javítani a helyzeten. A Tánczos Barna RMDSZ-es politikus által vezetett Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium közleményt adott ki arról, hogy két éve fokozottabban figyelnek a vízszennyezésekre, a vízközeli önkormányzatokat rendszeres medertisztítási feladatok elvégzésére kötelezik, emellett pénzbírságot rónak ki a törvénytelen szemétlerakók kialakításáért. Hosszútávú céljaik közé tartozik a hulladékgazdálkodás fokozatos bevezetése Romániában.

Az aktuális helyzet

A vízmenti hulladék elhelyezésnél is nagyobb problémát jelent a Szamosra nézve a Románia területéről érkező újabb nehézfémszennyezés. Zsigmond Andrea Rebeka, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa szerint a Nagybánya környéki színesfémbányákból kimosódott cink, réz, mangán és vas jelenléte kelti a legnagyobb aggodalmat. Szerencsére azonban nem olyan nagy a baj, mint a 2000-es ciánkatasztrófa idején.

A gyakori esőzések és a Kárpátokban elolvadt hó, mint minden évben, idén február elején is elősegítették az illegális hulladékhegy Magyarországra jutását. Mivel a román hatóságok előre figyelmeztették a víztisztítás nehézségeire a magyar szakembereket, így részleges mederzárat alakítottak ki, és harmadfokú kárelhárítási készültséget léptettek érvénybe Vásárosnaménynál, ahol ezután napokig dolgoztak az idegen anyagok eltávolításán. Kérdés, hogy

meddig kell még évi rendszerességgel elvégezniük ezeket a munkálatokat?

Sajnos biztos válaszra egy ideig még nem számíthatunk. Mindaddig, míg

az egyébként zöld politikát előszeretettel támogató Európai Bizottság szemet huny Románia környezetszennyező tevékenysége felett,

és keleti szomszédaink igazán komolyan nem veszik a problémát, a magyar emberek minden igyekezetük ellenére sem tudják megszüntetni azt.

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Friss hírek

Legfrissebb híreink

Vélemény

Csubela Ferenc: Egy elfeledett lázadó története

A 90-es évek vajdasági magyarságának jelentős képviselője, Csubela Ferenc az utókor számára szinte alig ismert. Neki állít méltó emléket A rebellis Csubela Ferenc című, nemrégiben kiadásra került könyv, mely igyekszik a köztudatban „szinte kikopott” személynek több szemszögből is bemutatni életét.

Elolvasom >
LMBTQ genderaktivista mesét olvas gyerekeknek
Belföld

“Stoptáblát kell mutatni a genderőrületnek!”

Mint ismert, az Országgyűlés a november 30-i ülésén döntött a gyermekvédelmi népszavazás elrendeléséről, a referendumot pedig a köztársasági elnök fogja majd kiírni. Az LMBTQ-lobbi ugyan még nem ivódott be szervesen a magyar társadalomba, de térnyerése folyamatos, ezt próbálja majd korlátozni a népszavazással a kormány.

Elolvasom >
Külföld

„Cancel Sport” az Olimpián?

Birkózás, ökölvívás, öttusa – három klasszikus sport, amelyek nélkül nehezen tudnánk elképzelni az ötkarikás játékokat, hiszen már az ókori Olümpiának is szerves részei voltak. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság mégis évek óta kísérletezik az évezredes tradíciók eltörlésével. Úgy tűnik ezúttal sikerrel járnak. De mi a jövő? Milyen új sportágakkal bővülhetnek az Olimpiai Játékok? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Elolvasom >
Belföld

Pilinszky 100: A magára hagyott ember oltalmazója

1921. november 27-én, 100 éve született a Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas Pilinszky János, a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. Cikkünkben az Ő életútjára és munkásságára emlékezünk meg.

Elolvasom >