Nem ez az első alkalom, hogy Magyarország második legnagyobb folyója jelentősen szennyezetté válik. 2000 elején Romániából, a Szamoson keresztül, megközelítőleg 100 ezer köbméter ciánnal és nehézfémekkel szennyezett víz zúdult a Tiszába. Akkor a folyó hajszál híján lakhatatlanná vált az élőlények számára. Az elmúlt években hasonlóan elkeserítő volt a helyzet:
folyamatos, több hetes munkálatokat igényelt a rengeteg háztartási hulladék, gumi, műanyag, nehézfém eltávolítása.
A feladat elvégzése elengedhetetlen a biodiverzitás megőrzése és a víz minőségének javítása érdekében.
A szennyezett víz drámája
Áder János köztársasági elnök a víz világnapja kapcsán a Mária Rádióban adott interjújában kifejtette, hogy
„a szennyezett víz, a sok víz és a kevés víz drámája végső soron az emberiség drámája”.
Napjainkban a földön 785 millió ember nem jut biztonságos vízhez, valamint évente megközelítőleg 1 millió ember hal bele abba, hogy nem megfelelő minőségű ívóvizet fogyaszt.
Hazánkban a szennyezett víz elsősorban a halászatra, a turizmusra és vizeink élővilágára jelent veszélyt,
emellett a magyar iparra és mezőgazdaságra is hatással van. Éppen ezért az államfő véleménye szerint, nem elég leülni és beszélgetést folytatni a kérdésről, a rendelkezésünkre álló tudást felhasználva cselekednünk kell, és minél hatékonyabban meg kell tisztítanunk vizeinket a szeméttől.
A köztársasági elnök 2020. júniusának elején levelet intézett Románia és Ukrajna elnökeihez, melyben csalódottságát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az említett országok az ígéretek ellenére sem tesznek valódi lépéseket az ügy megoldása érdekében. A román elnök, Klaus Iohannis válaszra sem méltatta az államfő aggodalmait, Volodimir Zelenszkij válaszlevelében közölte, hogy az ukrán kormány számára elsőbbséget élvez az
„olyan komplex intézkedések meghozatala, amelyek magukba foglalják európai szabványoknak megfelelő hulladéklerakók építését, (…) valamint az engedély nélküli hulladéklerakók felszámolását.”
Az ukrán elnök ezzel nagy feladatot vállalt magára. Grezsa István miniszteri biztos szerint Kárpátalján 170 illegális hulladéklerakó található, sőt, a legálisak is problémát okoznak, mivel azok egyike sem felel meg az európai uniós szabványnak.
Ezzel egy időben Áder János az Európai Bizottság elnökének figyelmét is felhívta az „európai normákhoz nem méltó jelenségre”.
Ursula von der Leyen az ukrán és román hatóságokkal való párbeszédek lefolytatására biztatta a magyar államfőt, de valódi előrehaladást biztosító intézkedéseket nem ígért és nem is tett az ügy érdekében semmi egyebet.
A probléma forrása
Zelenszkijnek tavaly nyár óta nem igazán sikerült látványos eredményeket elérnie, hiszen Kárpátalján – Romániához hasonlóan – továbbra is tömérdek mennyiségű illegális hulladék hever és jut be a Tiszába. Hankó Gergely természetvédelmi mérnök, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének (KSZGYSZ) ügyvezetője szerint a magasfokú vízszennyezettség fő forrása az, hogy a legtöbb ukrán és román lakosnak nincs lehetősége biztonságos helyre leadni a háztartásában felgyűlt hulladékot. A legtöbben elégetik, elássák, vagy a folyók árterébe hordják, ahonnan az áradások idején a folyó könnyűszerrel elsodorja a felhalmozódott szemetet.
Kevesen vannak, akik legálisan kijelölt szeméttelepekre tudják szállítani hulladékukat. A kárpátaljai rahói járásban például az egyetlen szemétlerakó hely sem tesz eleget a környezetvédelmi szabályoknak, hiszen nincsenek tényleges határai, ráadásul közvetlenül a folyó mellett található. A helyi polgármester számos, magyar részről történő felszólítás ellenére sem javított a helyzeten, inkább az
áradások előtt még a Tiszába is vitette az egybegyűlt hulladék egy részét.
Bizakodásra adhat okot azonban, hogy Áder János figyelmeztetése után az ukrán környezetvédelmi miniszter, Roman Abramovszkij utasítására a Tiszába ömlő Borzsa folyó partját heteken keresztül takarították környezetvédő aktivisták. Abramovszkij fontosnak tartja, hogy érvényesítsék a hulladékkezelési törvényt Ukrajnában is. Ennek bevezetése és elfogadtatása azonban még akár évekig is eltarthat.
Emellett a románok is törekednek valamelyest javítani a helyzeten. A Tánczos Barna RMDSZ-es politikus által vezetett Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium közleményt adott ki arról, hogy két éve fokozottabban figyelnek a vízszennyezésekre, a vízközeli önkormányzatokat rendszeres medertisztítási feladatok elvégzésére kötelezik, emellett pénzbírságot rónak ki a törvénytelen szemétlerakók kialakításáért. Hosszútávú céljaik közé tartozik a hulladékgazdálkodás fokozatos bevezetése Romániában.
Az aktuális helyzet
A vízmenti hulladék elhelyezésnél is nagyobb problémát jelent a Szamosra nézve a Románia területéről érkező újabb nehézfémszennyezés. Zsigmond Andrea Rebeka, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa szerint a Nagybánya környéki színesfémbányákból kimosódott cink, réz, mangán és vas jelenléte kelti a legnagyobb aggodalmat. Szerencsére azonban nem olyan nagy a baj, mint a 2000-es ciánkatasztrófa idején.
A gyakori esőzések és a Kárpátokban elolvadt hó, mint minden évben, idén február elején is elősegítették az illegális hulladékhegy Magyarországra jutását. Mivel a román hatóságok előre figyelmeztették a víztisztítás nehézségeire a magyar szakembereket, így részleges mederzárat alakítottak ki, és harmadfokú kárelhárítási készültséget léptettek érvénybe Vásárosnaménynál, ahol ezután napokig dolgoztak az idegen anyagok eltávolításán. Kérdés, hogy
meddig kell még évi rendszerességgel elvégezniük ezeket a munkálatokat?
Sajnos biztos válaszra egy ideig még nem számíthatunk. Mindaddig, míg
az egyébként zöld politikát előszeretettel támogató Európai Bizottság szemet huny Románia környezetszennyező tevékenysége felett,
és keleti szomszédaink igazán komolyan nem veszik a problémát, a magyar emberek minden igyekezetük ellenére sem tudják megszüntetni azt.
