25 éve hunyt el Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) első elnöke. Habár életét a vajdasági magyarságért való küzdelemnek szentelte, munkásságának megítélése még a mai napig ingoványos ösvény. “Magyarnak lenni az vállalás kérdése, nem pedig annak, hogy valakinek az apja vagy az anyja kicsoda.”
Lengyelországban csaknem három hete tartó tüntetések nehezítik a járvány elleni védekezést. Az emberek azért vonultak utcára, mert úgy vélik, az Alkotmánybíróság október végi határozata, mely szerint a terhesség csak nemi erőszak és az anya egészségének veszélyben forgása esetén szakítható meg, sérti az alapvető emberi- és állampolgári jogaikat. Az abortusz-vita miatt kirobbant tüntetések gyorsan kormány-, majd egyházellenes jelleget öltöttek.
Szerbiában a vajdasági magyarság szempontjából az elmúlt húsz év egyik legégetőbb problémája a kötelező médiaprivatizáció volt. A folyamat teljesen átalakította az ország médiarendszerét. A döntés legsúlyosabban azokat az önkormányzati tulajdonban lévő rádiókat érintette, amelyek kisebbségi nyelven is sugároztak, hiszen azok a teljesíthetetlen piaci feltételek miatt, képtelenek voltak a túlélésre. Eltűnésükkel felbecsülhetetlen kár érte a délvidéki magyarságot. A nyilvánoság előtt nem teljesen tisztázott tézisekről a vajdasági származású fideszes EP-képviselőt, Deli Andort kérdeztük.
Bár még nem ért véget az év, de kijelenthetjük, hogy 2020 sem volt mentes az iszlamista terrorakcióktól. Legutóbb november 2-án Bécsben történt terrortámadás. Ez a magyarokat is jobban megrendítette, hiszen erre közvetlenül Magyarország mellett került sor. Nézzük meg, milyen terrortámadásokkal nézett szembe Európa eddig, 2020-ban.
Az Európai Parlament (EP) döntései az elmúlt időszakokban különös megosztottságot eredményeztek az Európai Unió országai és polgárai között. Magyar oldalról nemrég több felszólalás is történt az EP egyik aktuális döntésének hatására, hiszen úgy tűnik, az EU számára még a pandémia okozta válsághelyzetben is az egyes országok elleni ideológiai alapú támadások a legfontosabbak.
Joe Biden elnöksége várhatóan nagy változásokat fog hozni az amerikai bel- és külpolitikában, kérdéses viszont, hogy milyen mértékben tudja majd véghez vinni előzetes ígéreteit. Már most rengeteg tényező játszik össze ellene.
Az elmúlt hetek terrortámadásai hidegzuhanyként érték az európai közvéleményt. Mivel Szerbia a schengeni övezet külső határán fekszik, az unióba igyekvő migránsok tömegei torlódnak fel ott, így a kontinens biztonsága szempontjából lényeges, hogy miként vélekednek a kérdésről a Magyarországgal szomszédos országban. A Metszetnek Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) frakcióvezetője nyilatkozott a témában.
A napokban sokat hallhattunk a lehetséges orosz vakcináról, amely decemberben már hazánkban is elérhető lesz. Ezzel kapcsolatban először az Európai Unió nyíltan elutasítását fejezte ki, majd később engedélyezte mind az orosz, mind a kínai vagy más harmadik országból érkező vakcina alkalmazását a tagállamok számára. Az EU korábbi állásfoglalását nagymértékben befolyásolta a lehetséges profit, amely a sikeres oltóanyag esetén Oroszországot illetné meg, illetve az oltóanyag biztonságával kapcsolatos felmerülő kérdések is. Így végül az Európai Unió a felhasználást a tagállamok saját felelősségére bízta.
Kimerítő napokon van túl az Egyesült Államok a keddi elnökválasztás óta. Végeredmény továbbra sincs, probléma viszont akad szép számmal. Radikális baloldali tüntetők és Trump szimpatizánsok már a választás éjszakáján ízelítőt adtak abból, hogy mi várhat Amerikára az elkövetkezendőkben. Ráadásként egy tátongó lyuk támadt a demokratikus pajzson, amit a társadalom és a politikai elit szembenállása még nagyobbá tehet. Ezért az elmúlt néhány nap nem csak a következő négy évet, hanem a következő évtizedeket is meghatározhatja az USA számára.
Hajrájába érkezik az amerikai elnökválasztási kampány, ami eddig is tartogatott érdekes, megmosolyogtató, olykor megbotránkoztató vagy éppen homlokot ráncoltató eseteket. Mindkét jelölt adott és kapott mind hideget, mind meleget, az elnökjelölti viták során pedig Magyarország is terítékre került. Ezért most tegyünk hátra egy lépést és a csata közben fessünk tájképet arról, ami eddig történt és arról, hogy az eredménytől függetlenül miért fontos, hogy új szemmel nézzünk az Egyesült Államokra.
Húsvét után meglehet a két és félmillió beoltott és elkezdődhet az újraindítás. Orbán Viktor lengyel és olasz szövetségeseivel tárgyalt Budapesten. Gyurcsány Ferenc is megkapta az oltás . Már a járvány előtti szinteken a magyar tőzsde, közel a történelmi csúcs. Áder János ünnepi beszédében az ellenzéket bírálta. Sima magyar siker Andorrában. Erdő Péter bíboros szerint az egy éve tartó járvány mindenkit kimerít.
Egyesek szerint felszabadító és forradalmár volt, mások szerint zsoldos és bérgyilkos, és van, aki úgy gondolja, hogy ő szivárogtatta ki az őszödi beszédet a médiának. Vajon melyik állítás állhat a legközelebb a valósághoz?
Veszélyben a Tisza élővilága. Ukrajnából és Romániából már lassan két évtizede minden áradással szeméthegyek úsznak át hazánkba. A magyar szakemberek minden erejüket bevetve dolgoznak azon, hogy megakadályozzák a katasztrófát, azonban a román és ukrán hatóságok részéről csak felületi megoldásokat tapasztalhatunk.
Egy új, uniós, jobboldali összefogásról tárgyalt csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök, Matteo Salvini, az olasz Liga vezetője és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő. A három politikus a találkozón a járvány utáni Európai Unió újraindításáról és az európai identitás újragondolásáról is egyeztettek.
