Amint a világ maga mögött hagyta a 2020-as esztendőt, a koronavírus elleni védekezés is új szakaszba ért. Sok országban már decemberben elkezdődött, januárban azonban a világon szinte már mindenhol folyamatban van a vírus elleni oltások beadása. Az új módszer természetesen új kihívásokat is jelent, mely más-más formában jelentkezett az elmúlt hetekben Európa országaiban.
Érdekes eredménnyel és rekordalacsony részvétellel fejeződött be a Romániában december 6-án lezajlott parlamenti választás. A regnáló liberálisokat megverték a szociáldemokraták, az RMDSZ mellett pedig egy nacionalista párt is átlépte a parlamenti küszöböt.
Joe Biden elnöki beiktatása után két hónapon belül 11 millió illegális migránsnak adna állampolgárságot. Ha ez az elképzelése megvalósulna, az olyan folyamatot indítana meg, ami belátható időn belül teljesen megváltoztatná az ország társadalmi szerkezetét.
A ’80-as évek végén, ’90-es évek elején Közép-Kelet-Európában megtörtént rendszerváltások, és a nyugati integráció a tartós európai béke hamis illúzióját teremtette meg. Ellenség hiányában az európai államok csökkentették védelmi kiadásaikat. A 2015-ben új erőre kapott bevándorlás, az ezzel szorosan összefüggő iszlám terrorizmus és az ezzel szinte egy időben kitört ukrajnai polgárháború viszont cáfolták ezen intézkedések jogosságát. Az egymás után kirobbanó konfliktusok egy újabb fegyverkezési tendenciát indítottak el, mely a hidegháború óta nem látott technikai innovációt hozott létre.
Szerbiában is kalapot emeltek a magyar labdarúgó-válogatott fantasztikus fordítása előtt az Izland elleni pótselejtezőn, egyes médiumok pedig köszönetet nyilvánítottak azért, hogy a magyar csapat bent tartotta a szerbeket a Nemzetek Ligája B-divíziójában. Szerb sajtószemle a Metszeten.
Az év elején a korábbiakhoz hasonlóan a lassan haladó Brexit-tárgyalások és a kilépés gazdasági következményei voltak a brit média meghatározó témái. Mindközül talán a legfontosabb
Közel fél évvel a Spanyolországban kirobbant alkotmányos válság zűrzavaros heteit követően továbbra sem született megnyugtató válasz a katalán-helyzet megoldására. S bár a függetlenség ügye egy
Még mindig lendületben van a tavaly megválasztott Macron elnök, de a franciák szeretnének végre valami eredményt is látni, melyre, ha csak nagyon szerény mértékben, de
Alig néhány héttel a felfokozott „forradalmi” hangulatú eseményeket követően mára Katalónia a szeparatista mozgalom agóniáját éli. Ezt a jelenséget több tényező is jelentősen befolyásolja, amelyeket
Nagy-Britanniával foglalkozó országjelentésünk következő részében a folyamatosan aktuális Brexit-tárgyalások mellett két miniszter elbocsátása miatti kormányválságról, valamint az ország védelmi szervei körüli vitákról is szó esik,
Miután körbejártuk Magyarország és Ausztria különleges jogrendet kiváltó küzdelmét a koronavírus-járvány ellen, illetve megvizsgáltuk, hogy egyes nyugat-európai országok milyen jogi megoldásokat igyekeztek alkalmazni a Covid-19 kezelésére, most Kelet-Európa felé vesszük az irányt. Nemzetközi kitekintésünkben a következő országokat fogjuk tanulmányozni: Lengyelország, Szlovákia és Románia.
A hét nyertese: Szijjártó Péter A hét nyertese Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, akinek diplomáciai munkásságának köszönhetően sokkal gyorsabbá válhat az ország vakcinaellátása, mint azt
225 éve született Mészáros Lázár honvéd altábornagy, a Magyar Tudós Társaság levelező tagja, Magyarország első hadügyminisztere, aki az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt töltötte be tisztségét. Az ő életútja előtt tisztelgünk a mai napon.
