Uniós csatlakozási feltétel: több LMBTQ, kevesebb Kína és Oroszország

Ma van napirenden az Európai Parlament plenáris ülésén a Szerbiáról szóló 2019. és 2020. évi jelentés megvitatása. A korábban megszokott objektív tézisekhez képest az idei évben olyan politikai tartalmakkal színesítették a dokumentumot az európai bürokraták, amelyeknek egyértelmű célja a bővítési folyamatok ideiglenes blokkolása.

A Szerbiáról szóló jelentést fokozott várakozás előzte meg, ugyanis a nyugat-balkáni országról utoljára 2018-ban fogadott el ilyen jellegű dokumentumot az Európai Parlament. A jelentés pontjai az uniós és a szerb joganyag összeegyeztetéséről szólnak. A korábbi évek során ezek kézzel fogható, objektív tételek formájában jelentek meg az irományban.  Az idei évben azonban az EP baloldali és liberális frakcióiból olyan módosítási javaslatok érkeztek, amelyek miatt a szövegben felbukkantak különböző szubjektív politikai tartalmak is.

Több LMBTQ-lobbit az országba!

Szerbia kritikus ország az LMBTQ propagandával szemben. A 2010-es évek elején többször is le kellett mondani a Pride-ot, hiszen különböző csoportosulások erőszakkal fenyegetőztek a felvonulókkal szemben. Emellett egyes polgári szervezetek, de még a szerb ortodox egyház is felszólalt ellenük. Ugyan a korábbi éves jelentésekben nem szerepelt a téma, a szerb vezetés minden bizonnyal megérezte, hogy előbb-utóbb terítékre fog kerülni a kérdés, így kénytelen volt előrelépést felmutatni az ügyben. Szerbiában 2019-re már több melegfelvonulás is lezajlott, amelyeken egyebek mellett – a homoszexualitását nyíltan vállaló – Ana Brnabić miniszterelnök is felszólalt. Az EU Szerbiáról szóló 2019. és 2020. évi jelentéséből azonban már nem maradhatott ki az LMBTQ lobbi. A dokumentumban az unió ugyanis arra kéri a szerb hatóságokat, hogy reagáljanak eredményesebben az LMBTQ közösségek elleni gyűlöletbeszédekre és bűncselekményekre. Mindemellett üdvözölte, hogy a szerb kormány sikeresen lebonyolított két melegfelvonulást is 2019-ben. Az EU hangsúlyozta annak fontosságát, hogy minden országos intézmény támogassa az EuroPride 2022 előkészítését, és hogy a kormány gondoskodjon a résztvevők biztonságáról. A dokumentum hatvanadik pontjában pedig felszólította a kormányt, hogy jogilag szabályozza az azonos neműek életközösségét, illetve a transzneműek nevének és nemének megváltoztatását.

Ennek kapcsán a szerb liberális ellenzék népszavazást követel a 2022-es választások napjára az LMBTQ kérdésről, ezzel párhuzamosan pedig egy 212 főből álló értelmiségi csoport fellebbezést nyújtott be az azonos neműekről szóló törvénycsomag ellen.

Nincs bratyizás Kínával és Oroszországgal!

Szerbia az elmúlt évek során intenzív kapcsolatot épített ki Kínával, amelyet tovább segített, hogy az ország az “Új Selyemúton” fekszik Európa és Ázsia között. Emiatt Kína érdekelté vált Szerbia infrastrukturális és gazdasági fejlesztésében, amelynek köszönhetően számtalan autópályavonalat, dunai hidat építettek és újítottak fel, elindították a Belgrad-Budapest gyorsvasút projektet, illetve Kína számtalan ipari beruházásba fektetett pénzt az országban.  Aleksandar Vučić szerb elnök korábbi nyilatkozata szerint ennek köszönhetően Szerbia 2016-ban és 2017-ben több hidat és autópályát fejezett be, mint bármelyik másik európai ország. De mi a helyzet az oroszokkal? Az ő támogatásukból kiépült a Balkán Áramlat nevű gázvezeték, bebiztosítva az ország többirányú ellátását. Szerbia emellett fegyvereket, valamint katonai eszközöket vásárolt Oroszországtól. Ugyanakkor Szerbia volt az első ország, ahol az oroszok engedélyezték a Sputnik V oltóanyag gyártását. Az már csak hab a tortán, hogy Szerbia többek között a keleti vakcináknak köszönhetően vezető szerepet tölt be Európában az átoltottság tekintetében. Több millió ember életét megmentve ezzel. Az Európai Uniónak pedig természetesen nem tetszik, hogy Szerbia a saját útját tapossa és a több lábon állás politikáját választotta ahelyett, hogy várt volna a nyugati sült galambra. A jelentésben az EU „aggodalmának adott hangot” a kínai beruházások miatt, valamit felszólította Szerbiát, hogy szigorítsa Kína üzleti tevékenységét. Mindemellett aggodalmát fejezte ki Szerbia Oroszországgal fenntartott szoros politikai és katonai együttműködése miatt is.

Keresetlen kritikák

A vajdasági származású fideszes EP-képviselő, Deli Andor az Újvidéki Rádió Hangadó Szerda című műsorában elmondta, aggódva figyeli ezeket a változásokat, hiszen egyértelműen megmutatják, hogy az uniós bürokraták célja a bővítési folyamatok lassítása.

„Ha belekerülnek ilyen követelések, amelyeknek semmi közük nincs az uniós csatlakozáshoz, akkor ezek mégis olyan kapaszkodót jelenthetnek a kritikusoknak, hogy igen-igen, ezért akkor nem engedjük tovább az országot. Lassítjuk a bővítési folyamatokat”.

Hozzátette, hogy az ilyen keresetlen kritikák egyúttal politikai muníciót is adnak a szétforgácsolódott szerb ellenzéknek. Elmondta, hogy ezt a példát Magyarország mellett szívesen alkalmazzák a csatlakozni kívánó konzervatív kormányokkal szemben is, mint amilyen Szerbia. Kifejtette azt is, hogy a mostani országjelentés többnek látszik, mint aminek azt eredetileg neki szánták. Ez pedig nem szolgálja a bővítés felgyorsítását, továbbá ellentétes Szerbia közösségileg megfogalmazott érdekeivel is.

Az unió politikájának köszönhetően Szerbiában a korábbi évekhez képest érezhetően csökkent a közvélemény támogatottsága az uniós csatlakozás iránt. Elképzelhető, hogy mire a csatlakozáshoz érnek, egy népszavazás meghiúsíthatja a folyamatokat.

Az Európai Parlament mai plenáris ülésén szavaz majd a jelentésről. Ugyan a kritikus pontokkal szemben többen is felszólalnak majd, kétséges, hogy lesz eredménye.

Kép forrása: Szabad Magyar Szó

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Friss hírek

Legfrissebb híreink

Quo vadis? - Történelemi rovat

Száz éve jött létre a kisantant

Ma száz éve Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia szövetségre lepésével létrejött egy regionális politikai-katonai szövetség, az úgynevezett kisantant. A hazánk megcsonkításából hasznot húzó államok így próbálták megtartani a stabilitásukat a térségben, gátat vetni a Habsburg-restaurációnak, valamint bármilyen magyar revizionista törekvésnek.

Elolvasom >
Egyéb kategória

A hét nyertese és vesztese

A hét nyertese Orbán Viktor, ugyanis elérte, hogy négymillió magyar ember beoltassa magát, a vesztes pedig a magyar baloldal, aki belebukott az oltásellenes kampányba.

Elolvasom >
Winner/Loser

A hét nyertese/ vesztese

A hét nyertese Annalena Baerbock A hét nyertesét Németországban kell keresnünk, aki nem más, mint Annalena Baerbock, a Zöldek egyik pártelnöke, ugyanis a párt kancellárjelöltjévé

Elolvasom >